Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-15
10 Kérdésekre válaszolva elmondta: hosszú távon szükség van arra, hogy nőjön a magyarországi munkaképes korúk száma, de, ha az állampolgárság megadása révén a határon túliak "lökésszerűen" jelen tkeznének új munkavállalóként az ország munkaerőpiacán, akkor már őket sem tudnák elhelyezni. A nyugdíjasok problémája külön témakört jelent - fejtette ki. Romániával és Ukrajnával mind a mai napig olyan megállapodás van érvényben, amely a nyugdíjak e setén a területi elvet követi - húzta alá az államtitkár. Ez azt jelenti, ha egy határon túli magyar nyugdíjas áttelepül Magyarországra, akkor a magyarországi nyugdíjszabályok szerint fizetik ki Magyarországon a nyugdíját, akkor is, ha a nyugdíjjogosultsá gát teljes egészében Romániában vagy Ukrajnában szerezte meg. Jelenleg nagyjából 2,4 millió magyar él a szomszédos országokban, így az is elképzelhető, hogy 800 ezer fő választja új hazájául a magyar állampolgárság megadását követően Magyarországot. Arra a kérdésre, hogy jelenleg mekkora az az összeg, amit a z eddig határon túlról áttelepült nyugdíjasok kapnak, elmondta: nagyjából mintegy 15 milliárd forintra tehető a nyugdíj alap által kifizetett áttelepült nyugdíjasoknak kiutalt összeg, amelyet döntően Romániában szerzett nyugdíjjogosultság alapján utalnak k i. A PM számításai alapján 800 ezer áttelepülő esetén, ha azok mintegy 30 százaléka nyugdíjas lenne, akkor az államháztartás többletkiadása évi 88 milliárd forintra rúgna. vissza +++ brl/gtb/gpp 13.13 LMT 121104 6251 B P0319 4 130 MTIb1079 Máért - Mádl Ferenc: a külhoni magyar közösségek igazságtételnek tekintik a kettős állampolgárságot kod: VTAS/BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. november 12., péntek (MTI) - A köztársasági elnök szerint nincs jogi akadálya a nnak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti tanácskozásán úgy vélte: a kettős állampolgárság megadását a külhoni magyar közösségek történelmi igazságtételnek teki ntik. "Jó lelkiismerettel ki lehet mondani: a magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását a közösségek egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik és (...) megadásának nincs jogi akadálya" - fogalmazott az államfő a tanácskoz ást üdvözlő beszédében. Mádl Ferenc elmondta, álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint "a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként" alakította ki. E mlékeztetett arra is, hogy "napjaink legvitatottabb kérdéséről", a kettős állampolgárság ügyéről kialakított álláspontját egy évvel korábban már egy elnöki javaslatban közzétette. "Szeretném most megismételni, hogy sem a nemzetközi jog, sem az európai jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakóhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem" - mondta. Közölte: a magyar közösségekben folytatott tájékozódása után az a kép alakult ki benne, ho gy a kettős állampolgárság biztosítása után "nem várható tömeges exodus". "Azok a közösségek, amelyek nyolc évtizede viselik kisebbségi sorsuk napi próbatételeit, nem ennek az összetartozást kifejező és megerősítő jognak a birtokában fogják megtagadni őseik döntését, akik a mindennapi élet természetességével kitartottak szülőföldjükön" - mondta. Hozzátette: úgy látja, a kettős állampolgárságot szerzett magyarok "maradni fognak nagynagy többségben" szülőföldjükön, és ezt a szándékukat erősítheti, h a a jövőben megerősödnek azok az intézmények, amelyekre boldogulásukhoz szükségük van. Elmondta, számolni kell azzal, hogy lesznek olyan szomszédos országok, illetve magyar közösségek, akiknek uniós tagsága csak hosszabb távon valósul meg. Számukra a kapcsolattartás megkönnyítésére szükség van új konzulátusok megnyitására is - közölte. Az államfő szerint iránymutatást most abban kellene adni, hogy az unióban és az egyes nemzetek jogában ismert többféle tartalmú állampolgárság mely elemei szolgálnák leginkább a határon túli magyar közösségek javát. Mádl Ferenc szerint egészen a közelmúltban elhangzott állásfoglalásokig úgy tűnt, hogy a politikai erők "általában" egyetértettek az állampolgársággal kapcsolatos javaslattal, és ezt a népszavazás kiír ásának lényegében egységes elfogadásával meg is erősítették.
