Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-13
15 Orbán az "igen" mellett érvel Orbán Viktor a Fidesz elnöke a tanácskozás közben tartott sajtótájékoztatóján felszólította a kormányt: változtassa meg korábbi elutasító álláspontját és álljon át az "igen" táborába. A Máért ülés alkalmat kínál arra, hogy mindenki jó lelkiismerettel mon dh asson igent december 5én. A határon túliak ügye nem probléma, hanem lehetőség. Ha 14 millió magyar rendelkezik magyar útlevéllel, az az eddiginél nagyobb piacot jelent, s lehetőséget arra, hogy Budapest e nagyobb térség gazdasági központja legyen. Igennel szavazni ezért hazafias és erkölcsi kötelesség - mondta Orbán Viktor. A délután folyamán tájékoztatót tartott Hiller István MSZP elnök is. Arra a kérdésre, hogy vajon pártja megváltoztatjae azt az álláspontját, amely szerint december 5én nemmel kell sz avazni, a politikus így válaszolt: kezdeményezni fogjuk Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél, hogy a kormány szülőföldprogramjának vitájába vonják be a Máérten képviselt határon túli magyar szervezeteket. Az MSZP érdemi eredményt szeretne a Máérten , és nagyon nem szeretné, ha magyarokat szembeállítanának egymással. A kormány által kezdeményezett szülőföld program jobb megoldást kínál, mint a népszavazás, és már csak ezért sem kell felesleges vitát szítani - fejezte be szavait Hiller. Megmaradni a s zülőföldön... Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke korábbi nyilatkozatában arra figyelmeztetett: Szlovákia NATO és EU csatlakozása után nehezebb idők jöhetnek az ottani magyarságra. Ezt - jelentette ki a politikus a Máér t ülés szünetében - arra alapozza, hogy nemcsak arról van szó, hogy az új helyzetben a pozsonyi kormánynak nincs szüksége arra, hogy a szlovákiai magyarság hozzájáruljon az ország jó híréhez. Ez a helyzet az egész szlovákiai politikát érinti. Dzurinda mini szterelnök és nacionalista elődje, Vladimir Meciar az utóbbi időben olyan közel került egymáshoz, hogy a következő választások után koalíciót alkothatnak egymással. Hogy ennek nem vete gátat Szlovákia EU tagsága, Duray így válaszolt: nagy különbség van eg y tagjelölt és egy tagország pozíciója között. Az EUnak nincs eszköze, amellyel megakadályozhatná azt, hogy egy tagország belpolitikája rossz irányba csússzon el - mondta Duray. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra a kérdésre: nem féle attól, hogy a kettős állampolgárság a határon túli, köztük a vajdasági magyarok tömeges kitelepüléséhez vezet, így válaszolt: - Ettől semmiféleképpen sem félek. Mi a kettős állampolgárság intézményével is a szülőföldön maradást kívánjuk elősegíteni. A de cember 5ére kiírt népszavazás sajnos előkészítetlen. már régen fel kellett volna mérni, mi az, ami elfogadható a határon túli magyarok számára, és mi az, amit még elbír az anyaország. Ez nem történt meg, és ebben hatalmas felelőssége van Kovács Lászlónak - mondta Kasza József. A referendum története és következményei A kettős állampolgárságról szóló népszavazást a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. A szervezet 1996 óta szorgalmazta, hogy még az uniós csatlakozás előtt váljon lehetővé a határon túli magyarok kettős állampolgársága. A szövetség tavaly augusztusban kezdte az aláírásgyűjtési akciót. A voksoláson felteendő kérdést az Országos Választási Bizottság (OVB) tavaly szeptember közepén hagyta jóvá. Október elején azonban egy magánszemély az Alkot mánybírósághoz fordult a kérdés alkotmányosságának eldöntése érdekében. A testület végül idén márciusban hagyta helyben a választási bizottság határozatát. Az MVSZ július 2áig összesen 474 ezer aláírást gyűjtött össze, ebből - a hiányos adatok miatt - 3 20 ezret adtak át az OVBnak, amely végül 277 ezer aláírást hitelesített. Az Országgyűlés szeptember közepén egyhangú szavazással döntött arról, hogy ügydöntő népszavazást kell kiírni a kettős állampolgárság ügyében. A határozatot ugyancsak megtámadták a b íróság előtt; végül a testület október 26i döntése elutasította az ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament döntését. Az Alkotmánybíróság határozatához párhuzamos indoklást írt Bihari
