Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-13
11 eszközökkel megoldani a problémákat. Példaként említette a külhoni magyar útlevél bevezetését, a szülőföldalap létrehozását, valamint a határon túli m agyar vállalkozók támogatásának ügyét. A tárgyaláson a miniszterelnök mellett a kormány több tagja, valamint a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt. A határon túli magyar szervezetek teljesen egységesek abba n, hogy igennel kellene szavazni a december 5ére kiírt népszavazáson. A támogatók között van a Fidesz és az MDF, elutasításra biztatja híveit az MSZP és az SZDSZ. A Magyarok Világszövetsége hatástanulmányt készíttetett a kettős állampolgárság bevezetésé vel kapcsolatos költségekről. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Magyar Állandó Értekezlet helyszínén tartott mai sajtótájékoztatóján ennek eredményeit ismertette. Mint mondta: a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelep ülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek. A hatástanulmány szerint 800 ezer fővel számolva nem 550 milliárd forint többletkiadása, hanem 183 milliárdos többletbevétele lesz a költségvetésnek. Az elnök hangsúlyozta azt is: a magyar jogrend egyértelműen a közteherviselésre alapozza a szociális és egészségügyi ellátásokat, a kettős állampolgárság tehát nem jogosítja fel a határon túli magyarokat a szolgáltatások igénybe vételére. Az Európai Uniónak nincs az állampol gárságra vonatkozó szabályozása, és nem támaszt feltételeket ezzel kapcsolatban. Az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette: az unió a kérdést – beleértve egy esetleges népszavazást is – teljes mértékben tagállami hatáskörbe utalja, va gyis nem szól bele – számolt be a Duna TV Híradója. Pietro Petrucci tudomása szerint a kettős állampolgárság több uniós tagállamban létezik. vissza Szemben a nemzettel Magyar Nemzet 2004. november 13. Szerző: Szerető Szabolc s Rossz lehetett kormánypártinak lenni az összmagyar egyeztetés hivatalos fórumául szolgáló Máért tegnapi ülésén. Nemcsak az bizonyosodott be ugyanis sokadszorra, hogy érzelmi alapon elfogadhatatlan a kettős állampolgárságra mondott nem, hanem komolyan v ehető észérveket, racionális ellenvetéseket sem tudott a kabinet megfogalmazni a határon kívül rekedt magyarok összes meghívott képviselője, a köztársasági elnök és az anyaországi ellenzék kéréseivel, javaslataival szemben. Ez akkor is csalódást keltő, h a az előjelek nem voltak biztatók. Miután a köztársasági elnök a kettős állampolgárságról szóló népszavazást december 5re, a kórházprivatizációs referendum napjára tűzte ki, a kormányoldal és sajtója a legutóbbi országgyűlési választásokat megelőző hón apokat idéző, durva és populista negatív kampányba kezdett. Az MSZP és az úgynevezett SZDSZ elnöke együtt jelentették be, hogy pártjaik mindkét kérdésre elutasító választ adnak. Gyurcsány Ferenc – a kis magyar Hodorkovszkij – parlamenti beszédében egyértel műen a kettős állampolgárság megadásával szemben foglalt állást, a népszavazási kezdeményezést populistának nevezve és a támogató döntésből fakadó anyagi terhek irdatlan voltát ecsetelve. A miniszterelnök izgága és – maradva az ő eufemizmusánál – konflik tusvállaló természetének engedve az állampolgársági referendumot a két politikai tábort élesen megosztó konfliktussá emelte, azt a Fidesz elleni hangulatkeltés eszközének tekinti. A kormány kommunikációját azonban egy ideje a lendületes kuszaság jellemzi; miközben az ukáznak engedelmeskedve a tárcák önmagukat napról napra túllicitálva ontják az elborzasztó adatokat, a koalíció hangos nemje a miniszterelnöknél töprengő mérlegeléssé, a határozott állásfoglalás kerülésévé szelídült. Nem először fordul elő, h ogy az MSZP Orbán Viktorra emel kezet, a pofon azonban a határon túli magyarok arcán csattan. A státustörvény romániai alkalmazásáról született kormányfői megállapodásra a 23
