Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-02
19 Az Alkotmány elfogadásával alkotmányerőre emelkednek az alapjogi chartában foglalt alapvető jogok. Ezé rt az Unió és a tagállamok közigazgatási szervei, így a magyar hatóságok is kötelesek lesznek a közösségi jog alkalmazása során az Alapjogi Chartában foglalt jogokat maradéktalanul, és egyenlő mértékben betartani. A Charta az Európai Unió tagállamaiban egy séges alapjogvédelmi rendszert hoz létre a közösségi jog alkalmazása tekintetében. A baloldali magyar diplomácia ügyes politikával gyakorlatilag minden célkitűzését elérte, ami a korábbi "asztalverős" stílussal nem sikerült. Mindenek előtt azt, hogy a ki sebbségi jogok az Unió értékei közé kerültek. Ezzel talán nem oly sokára megnyílik az út a kollektív kissebségi jogok európai szintű érvényesülése előtt is. (Ezt először európai parlamenti meghallgatásán kérdésemre válaszolva furcsa mód éppen az a Rocco Bu ttiglione erősítette meg, akinek más területen az emberi jogokról vallott nézetei finoman szólva is elfogadhatatlanok.) Hosszan lehetne sorolni a kevéssé ismert sikereinket is. A megerősített együttműködéshez való későbbi kapcsolódást például az unió saját eszközeivel is elősegíti majd, és a védelmi politika területén a szorosabb együttműködés hazánk számára is teljesíthető feltételeket szab a bekapcsolódásra. A minősített többségi döntéshozatal során a tagállamok száma és a népességarány kettős feltétele a rányosan, a közepes méretű országok érdekeinek is megfelelően került meghatározásra. Az Európai Bizottságba 2014ig minden tagállam küldhet majd tagot, ezt követően pedig három hivatali ciklusból kettőben minden tagállamnak lesz biztosjelölési lehetősége. A Tanács új elnöklési rendszere szintén a tagállami egyenjogúság mentén biztosít lehetőséget Magyarország számára az elnökség - két másik tagállammal történő - ellátására. Végül a többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezésekhez a magyar javaslatra cs atolt nyilatkozat biztosítja a tagállamok egyenjogúsági elvének érvényesülését a források elosztásakor is, így a költségvetési eljárásban érvényesült az intézményi egyensúly megőrzésére irányuló törekvés. Mindezek fényében talán túlzott szerényégnek hat, hogy ezen eredményekről a magyar közéletben alig hallunk, ahogyan az új Alkotmány jelentőségéről sem esik szó. Az Alkotmány gondolata és jogintézménnyé formálása ugyanúgy az európai kultúra terméke, mint az emberi jogok eszméje és intézménnyé válása. Az A lkotmány gondolatának, az alkotmányozásnak és az alkotmányos állam eszméjének Európa a bölcsője, és ez az Európa most történelmi jelentőségű lépésre szánja el magát: az alkotmányozás sajátos új szintjét, az államok feletti szintet kívánja formalizálni. Az Európai Alkotmányban több mint 300 éves európai alkotmányozási hagyomány forr egésszé. Egyes elemzők szerint az integráció most ötven évvel az első szerződések után jutott arra a szintre, hogy egy föderáció aktuális kérdéssé válhat. Ennek kereteit hivatott az Európai Alkotmány biztosítani, és minél kézzelfoghatóbbá válnak az integráció további előnyei, annál inkább megerősödhet az európai identitás. Robert Schumann az Európáért című művének előszavát a következő gondolattal zárta: "... a legfontosabb, hogy az intézményeken túl, összhangban a népekben mélyen élő törekvéssel, az európai gondolat, a közösségi szolidaritás szelleme gyökeret eresztett. Európának ez az eszméje mindenki számára nyilvánvalóvá teszi majd kultúránk közös alapjait, és fokozatosan ahhoz hasonló köteléket hoz létre, amelyekből nemrégiben az egyes nemzetek kikovácsolódtak. Ez a gondolat lesz majd az az erő, amely előtt leomlik minden akadály." Az Alkotmányban immár legfelső szinten jelenik meg az európai állampolgár fogalma. A (euro)polgá r alapvető ismérve nem a vezérelvűség, a burkolt rasszizmus, az antiszemitizmus, és az elesettek megvetése - ahogyan ezt sokan sugallni próbálják - hanem az, hogy ismeri a saját, és a nála gyengébb embertársai jogait, és kész azok megvédelmezésére is. Ezen jogok tekintetében az alkotmányos szintre emelt Alapvető Jogok Chartája immár kötelezően követendő példát jelent Európa legfejlettebb nemzetei, így Magyarország számára is. vissza A szerző európai parlamenti képviselő Pat rubány: a kettős állampolgárság összmagyar nemzeti ügy A kettős állampolgárságot népszerűsítő nagygyűlést tartott az erről szóló referendumot kezdeményező Magyarok Világszövetsége. Petrubány Miklós elnök szerint a kérdés összamagyar nemzeti ügy, ami mell ett
