Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-10
22 A szociális tárca számításai szerint abban az esetben, ha csak tízezer határontúli kérné a ket tős állampolgárságot, családi pótlék címén 200 millió forintos többletköltség jelentkezne, százezer fő esetén 1 milliárd 900 millió, 800 ezer külhoni áttelepülése esetén 15 milliárddal terhelné a központi költségvetést. A pénzbeni és szociális támogatások, anyasági ellátások (gyes, gyed, fogyatékossági támogatás) még ennél is jelentősebb nehézséget okoznának: tízezer áttelepülő esetén 400 millióval, százezer fő esetén 3 milliárd 700 millió forinttal, 800 ezer külhoni 29 milliárd 300 millió forinttal több fo rrásigényt jelentene. Foglalkoztatáspolitika Az új állampolgárokat a foglalkoztatással járó támogatások is megilletnék. Ráadásul mivel szülőföldjükön lényegesen kevesebb bérért dolgoznak, a hazai munkavállalókénál kevesebb fizetéssel is megelégednének. Ez negatív irányba befolyásolhatja a béreket. Ez már százezres nagyságrendű álláskereső esetén is feszültségeket okozhatna. Kiszorító hatás indulna el, az új munkaerő megjelenése az állásban lévő, vagy munkát kereső hazaiak elől venné el a kereseti lehetős éget. A munkanélküliség emelkedne, hiszen az új állampolgárok sem biztosan találnak munkát, ugyanakkor megjelenne a munkaerőpiacról kiszorított hazai munkaerő is. Emiatt a munkanélküli segélyben évente 3540 milliárd forint többletigény jelentkezne, amely re a Munkaerőpiaci Alapnak nincs fedezete. A hiányzó forrást a dolgozók fizetnék meg, munkabérükből a munkanélküliség fedezetét biztosító járulékokból kellene többet levonni. Előzetes számítások szerint ez 0,7 százalékos többlet terhet jelentene. Várhatóa n az országos munkanélküliségi ráta a 2003. év átlagos 5,9 százalékos értékről 7,5re emelkedhet a 25 ezer fős foglalkoztatásbővülés ellenére, míg a 1564 évesek foglalkoztatási aránya 57 százalékról 56,5 százalékra csökkenne. Megoldást jelenthetne a hat áron túl élő magyarok támogatása szülőföldjükön. A közalapítványok fejlesztése, és az elérhető képzési programok megvalósítása jelentősen javíthatna helyzetükön. A hazai törvények lehetővé teszik a határon túl működő magyar vállalatok dolgozóinak szakképzé si és felsőoktatási támogatását is. Gyurcsány Ferenc Orbán azon szavaira - miszerint a kettős állampolgárság megadása a magyar adófizetőknek semmibe sem fog kerülni - reagálva tegnap reggel a közszolgálati rádiónak adott interjújában azt mondta, Orbán Vik tor nem mond igazat. "Úgy gondolja valaki, hogy van kétfajta állampolgárság, egy magasabb rendű meg egy alacsonyabb rendű? Ön úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem kapnak alanyi jogon a magyar államtól juttatásokat" - kérdezte a kormányfő, aki szerint Or bán Viktor ezt vagy nem tudja, akkor az a baj, vagy tudja, és ennek az ellenkezőjét mondja, akkor az a baj. A miniszterelnök szerint felelős politikus ennél kisebb kérdésben is először számol, utána dönt. Hozzátette, miután az állampolgároknak az állam az adófizetők forintjából visszaad szolgáltatásokat, juttatásokat, ez pénzbe kerül. Gyurcsány felelőtlenségnek tartja, hogy korábban nem nyújtott be a Fidesz törvényt a kettős állampolgárságról, s most a népnek úgy kell döntenie, hogy nem tudja, mi lesz majd a meghozandó törvény tartalma. A kormányfő szerint a Fidesz korábbi nyilatkozataiból világosan kiderül, hogy az Orbánkormány idején bevezetett magyarigazolvány fő célja éppen az volt, hogy ,,kiváltsa" a határon túli magyarok kettős állampolgársággal kapc solatos igényeit. Két szocialista képviselő, Vadai Ágnes és Alföldi Albert tegnap országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamenthez. Alföldi lapunk kérdésére közölte, azt szeretnék, ha a parlament kötelezné a kormányt arra, hogy a lehető legr övidebb időn belül tudassa az emberekkel, hogy mi a tétje és következménye ennek a népszavazásnak. Vadai szerint pedig nem útlevélről döntünk, hanem arról, hogy egyenrangú állampolgárok egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak. Hozzátette: a megold ás a határon túli magyarság szülőföldön maradására Az új szülőföld program. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője pedig a parlament plenáris ülésén napirend előtti felszólalásában négypárti egyeztetést kezdeményezett a népszavazásról. Mint mondta, a par lamenti pártoknak mielőbb
