Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-02
13 20041102 Az alkotmányos szerződés a jelenlegi, hat hónapos rotációs rendszer helyett két és fél éves uniós elnöki, valamint uniós külügyminiszteri poszt létrehozásáról rendelkezik. Az Európai Bizottságban 2014től már nem lesz minden tagállamnak egy biztosa, a zok száma a tagországok kétharmadára csökken. Az EU jogi személyiségé válik, a tagországokban élők pedig egyúttal uniós állampolgárokká. Az alkotmány első ízben teremt jogi lehetőséget az unióból való kilépésre. A dokumentum 2006. november 1jén lép életbe , ha addig az összes tagállam ratifikálja. Az alkotmány 2009. november 1jétől váltaná fel a kettős többség elvével (amely szerint a tagállamok 55 százaléka dönt, ha azok az unió lakosságának 65 százalékát képviselik) a nizzai szerződés értelmében tegnap életbe lépett döntéshozatali rendszert. Az új szavazati rend közel fél évszázados döntéshozási rezsimet adott át a múltnak. A közös piac alakításakor úgy döntöttek, hogy a tagországokra jutó szavazatok száma a kicsik javára eltérhet a népességi arányoktól . Így például a négyszázezer fős Luxemburgnak úgy lett két szavazata, hogy a hatvanmilliós nagyoknak is csak 1010 voks jutott. A felértékelt szavazatú kis tagállamok számának növekedésével matematikailag mindinkább lehetségessé vált, hogy pusztán a tagors zági szavazati súly alapján valamely, amúgy népességi kisebbséget alkotó országcsoport a népességi többséget leszavazhassa. Nizzában 2000ben, hosszas viták után mintegy megháromszorozták a szavazatok számát, a szélesebb skálán pedig felerősítették a nag yok súlyát. (Más kérdés, hogy a spanyol és lengyel voksokat viszont utólagos megítélés szerint túlságosan is felhozták. Mindez utóbb az alkotmányos vitáknak vált forrásává.) Hétfő óta a minősített többséghez 321ből 232 szavazatra, és arra van szükség, h ogy legalább 13 ország mögötte álljon. Emellett, ha valamely tagállam kéri, az e voksok mögött álló népességi súly is ellenőrizhető, és csak akkor érvényes a határozat, ha a szavazatok az EU össznépességének legalább 62 százalékát képviselik. Magyarorszá gnak e rendszerben 3,74 százaléknyi szavazatmennyisége van. A tizenkét magyar voks, a többi visegrádi országgal együtt, 58 szavazatot tesz ki. Ha ehhez meg tudják nyerni például Szlovéniát és Ausztriát is, akkor már 72 szavazatnál tartanak, amitől már csak egy „nagy országnyi” szavazatcsomag választ el a „blokkoló kisebbséghez” szükséges 90 vokstól. vissza Munkatársainktól Győz a demokrácia? 20041102 Még egy esélyt kapott José Manuel Durao Barroso egy elfogadhatóbb Európa i Bizottság összeállítására. A legfőbb kérdés – amelyre valószínűleg a hét végi uniós csúcsot követően kapunk választ – az, hogy a visszavonulót fújt Rocco Buttiglionén kívül hány poszton történik még csere. Csak a válasz ismeretében dönthetjük el, hogy Ba rroso döntése eredeti javaslatának visszavonásáról valóban a demokrácia győzelmét jelentie, mint ahogyan azt az Európai Parlamentben állítják. Hiszen ne feledjük el, hogy a jelöltek listájáról eddig egyedül lekerült Buttiglione az egyetlen a vitatott sz emélyek közül, akit nem ordító szakmai hiányosságai vagy üzleti összeférhetetlensége, hanem világnézete miatt támadtak. Az pedig aligha értékelhető a demokrácia győzelmeként, hogy bebizonyosodott: az uralkodó európai értékrend szerint csak az erkölcsi rela tivizálás tolerálható – az viszont kötelező jelleggel – , az erkölcsi határozottság nem. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy szakmailag számos ponton támadható testület nem az eredményes munkát valóban akadályozó hiányosságok, hanem olyan világnézeti kér dések miatt bukott meg, amelyek valójában nem is a politikára tartoznak. A demokrácia logikájának kifacsarásában egyébként Kovács László is élenjárt, amikor azzal helyezte magát Buttiglione fölé, hogy míg ő „csak” szakmailag bizonyult gyengének – ahol ug ye nyitva áll a fejlődés
