Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-09
16 Elnök Úr, Ön azok közé a politikusok közé tartozik, akik többször sürgették a MÁÉRT összehívását. Melyek azok a területek, melyről a MÁÉRTnak döntenie (állást foglalnia vagy legalább érdemben foglalkoznia) kellene? – A Magyar Állandó Értekezlet eredetileg is azzal a céllal jött létre, hogy fórumává váljon a határon túli magyar s zervezetek és a magyarországi parlamenti pártok egyeztetésének minden olyan kérdésben, amely a határon túli magyarokat érinti. Ezen a fórumon kellene megvitatni a nemzetstratégia legfontosabb kérdéseit, annál is inkább, mivel valamennyiünk érdeke, hogy kor mányváltás idején a határon túli magyarok ügye ne váljék politikai csatározások tárgyává. Sajnos, az utóbbi időben – éppen azért, mivel a MÁÉRT összehívása csaknem egy évet késett – csupán kétoldalú megbeszélésekre, rosszabb esetben a sajtóban való üzenget ésre volt mód, amit tarthatatlan állapotnak tartok. Több olyan súlyos kérdés vár megválaszolásra, amely határon túli magyar pártokkal való egyeztetést igényel: ilyen a magyar költségvetés határon túliakat érintő része, vagy a kettős állampolgársággal kapcs olatos véleményünk. A kettős állampolgársággal kapcsolatban december 5én ügydöntő népszavazás lesz Magyarországon. Így már tárgytalannak tűnik annak fontolgatása, hogy ez helyese vagy sem. Az MKP a népszavazás milyen eredményét tartaná jónak? – Valósz ínűleg nem az MKP véleménye a döntő ebben a kérdésben, mivel a határátlépés, az anyaországgal való kapcsolattartás problémája inkább azokat a magyarokat érinti, akik kívül maradnak a schengeni határokon. A szlovákiai magyarok szabadon mozoghatnak az Európa i Unió határain belül, szabadon vállalhatnak munkát akár Magyarországon is, így a kettős állampolgárságnak elsősorban eszmei értéke volna a számunkra. A népszavazás előtt azonban mindenképpen érdemes felmérni, hogy annak pozitív vagy negatív eredménye mily en hatással lenne a magyarságra: felgyorsítanáe az elvándorlást, befolyásolnáe az asszimilációt – s ha igen, hogyan – , miként érintené a határon túli magyar értelmiség szülőföldön maradását stb. Nem kevésbé fontos az sem, hogy Magyarország tisztázza, miv el járna a kettős állampolgárság intézménye, kezdve a választójogtól befejezve egészen a szociális, egészségügyi és nyugdíjellátásig. Noha nem a mi részvételünkkel, de velünk kapcsolatban döntenek. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a Magyar Koalíció Pá rtja részt vesz a népszavazás kampányában Magyarországon, például olyan formában, hogy politikusai megjelennek a kampányrendezvényeken? – Az MKP nem kíván részt venni a népszavazás kampányában. Az MKP politikusai, de akár személyesen Ön is kijelentette már, hogy Magyarországon a Fidesz az MKP testvérpártja. Elmondható ez valamelyik romániai politikai szubjektumról is? – Az MKP korrekt kapcsolatokat kíván fenntartani a magyar politikai pártokkal s érvényes ez erdélyi barátainkra is. Nem zárkózunk el semm ilyen együttműködéstől, vélemény- és tapasztalatcserétől. Nem kívánunk azonban beleavatkozni az egyes magyar szervezetek közötti csatározásba, mivel az érdekképviseletről a romániai magyarság dönt majd a választásokon. Magyarország (új) kormányának pártja i nem javasolják szimpatizánsaiknak, hogy a népszavazáson igennel voksoljanak. Milyen üzenete van ennek a megnyilvánulásnak az MKP számára? – A magyar kormánypártok üzenete azokat érinti, akik sokat várnak az ügydöntő népszavazástól. Személy szerint jobb an örültem volna, ha a magyarországi parlamenti pártok között megállapodás születik ebben a kérdésben, mivel ez nem pusztán politikai, hanem nemzetstratégiai kérdés, amely a magyarság további sorsát hosszútávon befolyásolja. vis sza Oriskó Norbert
