Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-09
10 kisebbséghez tartozó személyek támogathatnak. Végül aztán a szaporodó tiltakozások hatásár a ez a passzus kimaradt a választási törvényből, de a választás szabadságát korlátozó megkötések továbbra is érvényben maradtak, sőt a független jelöltek esetén szigorodtak. Jellemző módon most ősszel, amikor az újabb 26 000 támogató aláírás ellenére kizár ták az MPSZt a parlamenti választásokból, a Központi Választási Iroda azzal (is) érvelt, hogy román nevek is vannak az aláírók között. Az ebben a kérdésben hatáskörrel nem rendelkező főügyészségnek is megküldték az aláírók névjegyzékét, amelyet kiadtak az ellenérdekelt RMDSZnek is! Az új választási törvény értelmében a parlamentben még nem képviselt kisebbségi szervezeteknek 25 000 támogató aláírást kell összegyűjteniük úgy, hogy legyen legalább tizenöt megye (plusz Bukarest), ahonnan össze kell szedni l egalább 300300 aláírást. Ennek a szabálynak nincs más célja, mint hogy lehetetlenné tegyék az MPSZ indulását, mert egyébként mi értelme lenne annak, hogy egy magyar kisebbségi szervezetnek ott is legyenek támogatói, ahol nem is élnek magyarok. (A kétmilli ós Bukarestben 4463an vallották magukat magyarnak.) Az RMDSZ pedig, melynek egyetlen aláírást sem kellett összegyűjtenie, úgy mutatta be ezt a választási törvényt Brüsszelben, mint ami a kisebbségek számára pozitív diszkriminációt tartalmaz. A román korm ány a lehetetlen követelményeket még egy trükkel tetézte: rendeletben határozta meg, hogyan nézzen ki az aláírásgyűjtő ív. Ezt a rendeletet október 7én hagyták jóvá, tehát az MPSZnek egy hete maradt az aláírások lista szerinti összegyűjtésére! Ráadásul a z aláíróknak zaklatás is kijár az ügyészség és az RMDSZ részéről, azért, hogy legközelebb lehetőleg ne merjenek listákat aláírni. Az MPSZ fölszólította az RMDSZ vezetőit, hogy tartsanak közösen szervezett, közvetlen, titkos előválasztásokat. Az MPSZ elnök ének, Szász Jenőnek ismételt felszólításai ellenére Markó Béla elzárkózott a tárgyalásoktól, se a közösen szervezett állóurnás belmagyar előválasztásokból, se a közös jelöltlistákból nem lett semmi. Holott a belső választások eredményei alapján arányosan ö szszeállított közös lista biztosította volna, hogy a magyaroknak mindenképpen legyen parlamenti képviseletük. A Tőkés László által is szorgalmazott közös lista összeállítását utóbb viszont azzal utasította el Markó, hogy az MPSZ intézményes részvétele nélk ül (!) megtartott előválasztások eredményeit tiszteletben kell tartania! Mindössze három megyében (Hargita, Kovászna és Kolozs) tartottak kizárólag csak az RMDSZ által szervezett előválasztást, a többi megyében igen gyér részvétellel megtartott küldöttállí tó gyűlésekkel "pótolták" a valódi megmérettetést. Egyébként pedig négy évvel ezelőtt éppen azért váltották le a Maros megyei RMDSZ elnökét, mert az állóurnás előválasztáson kialakított jelöltlistát nyújtotta be a megyei választási irodának... Az elutasít ásra úgy válaszolt az MPSZ, hogy az Emil Constantinescu volt államelnök és a magyarok körében igen népszerű Smaranda Enache által fémjelzett Népi Akció Párt listáin indulnak a tagjai az MPSZ támogatásával, de nem az MPSZ jelöltjeiként. Az RMDSZvezetés mo st azt hangsúlyozza, hogy hamis aláírások szerepeltek az MPSZ támogatólistáin. Jogászként két kérdést tennék fel: 1. miért csak az MPSZ támogatóinak listáit vizsgáltatták az amúgy illetéktelen főügyészséggel (!?), miért gondolják, hogy az agyonpresszionált községi polgármesterek és beosztottjaik segítségével összehordott, Adrian Nastasét vagy Markó Bélát támogató aláírások közül egyik sem hamis? Hol marad a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve? 2. Hiába nyilatkozta egyegy esetleg megfélemlített ember , hogy ő nem is írt alá, amíg írásszakértő meg nem állapítja a hamisítást, s erről nem születik jogerős ítélet, az okiratot érvényesnek kell tekinteni, tehát a Markó Béla által "megjósolt" gyors törlés igencsak vitatható. Meggyőződésem, ha záros határidőn belül nem tudjuk elérni az óhajtott területi autonómiát, akkor a romániai magyarság asszimilációja és elvándorlása egyre gyorsulni fog. A romániai magyarság vezetőinek ezért kellene másként politizálniuk, mint az elmúlt másfél évtizedben. vissza Kincses Előd
