Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-07
9 ország – így Ausztria és Olaszország – élénken tiltakozott a törvény b evezetése ellen, hangsúlyozva az a négy uniós alapszabadság közül legalább kettőt sért: a tőke és a munkaerő szabad áramlását. Magyarország eddig azért nem emelte fel a szavát a törvénnyel szemben, mert azon kevés magyar vállalkozás, amelynek érdekeltség e van Szlovéniában, zömmel helyi alkalmazottal dolgozik, így nem „zavarja” például az a szabály, hogy a vállalaton belül a feljegyzéseket is szlovén nyelven kell készíteni. Ugyanakkor annak a magyar vállalkozásnak, amely fontolgatja például, hogy részt ves z az ottani privatizációban, már számolnia kell a nyelvtörvény szabályaival – mutatott rá a külgazdasági attasé. A szlovén nyelv használatáról szóló törvény ugyanis valamennyi, Szlovéniában bejegyzett vállalatra vonatkozik, függetlenül annak tulajdonosi viszonyaitól. Rendelkezéseit a külföldi beruházók főleg azért kifogásolják, mert szerintük ez a szlovén munkavállalóknak biztosít lényeges előnyöket, a vállalatvezetésben előnyhöz jutnak a szlovén anyanyelvűek, s a privatizáció során – a törvény következté ben – a helybeli pályázók a külföldieknél kedvezőbb helyzetből indulnak. Ezen túlmenően a törvény hatálybalépése után jóval nehezebb és körülményesebb az olcsóbb megoldást jelentő, de szlovénül esetleg gyengébben beszélő szerb, bosnyák, macedón, albán mu nkaerő alkalmazása, nem szólva a fordítások többlet költségeiről. Számos olyan vélemény van, amely szerint az Európai Bíróság hatályon kívül fogja helyezni a szlovén rendelkezést. vissza Elismerés Bukarestnek - figyelmeztet éssel Népszabadság • Szőcs László • 2004. október 7. Románia és Bulgária számára nyitott a 2007. január 1jei csatlakozás, de - ha homokszemek kerülnek a gépezetbe - mindez egy évvel el is halasztható. Tartható időpont, hogy jövőre írják alá mindkét országgal a csatlakozási szerződést. Horvátországgal kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) azt javasolja a tagállamoknak: 2005 elején kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat - mindamellett az EU állam- és kormányfői minősített többséggel később fel is fü ggeszthetik azokat. Mindezt az EB tegnap kiadott országjelentései tartalmazzák. Romániát illetően elismerik, hogy "működő piacgazdaság", de az eddiginél jóval többet kell tennie a korrupcióellenes harcban, valamint a sajtószabadság garantálásában. Elismer ik, hogy a román kormány háborút hirdetett az élet minden területét átható korrupció ellen, de - mint Günter Verheugen (leköszönő) bővítési EUbiztos korábban kimondta - ennek a "nagy halakat" is el kell érnie. Bukarest számolja fel továbbá az elharapódzot t emberkereskedelmet, ideértve a szexrabszolgává tett fiatal lányokét és a gyerekekét. Románia egyébként időközben nagy lépést tett a környezetvédelmi tárgyalási fejezet lezárása felé. Már csak két nagy falat lesz így hátra számára: a versenypolitika, val amint a bel- és igazságügyi együttműködés. Magyar néppárti euroképviselők folyamatosan igyekeznek napirenden tartani Brüsszelben és Strasbourgban is a székelyföldi magyar autonómiatörekvések ügyét is. Ez azonban az uniós közösségi jog szempontjából értelm ezhetetlen - márpedig az EB ennek alapján ítél. A Romániának szánt elismerő szavak Bulgária szempontjából azt jelentik: most már igazán bevárhatja szomszédját. 2007ig azért van még teendője: szintén szorítsa vissza a korrupciót, és javítson a romák helyz etén. Szófia egyébként már júniusban lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. Zágráb egyelőre a váróteremben marad. A tagállamok júniusban - negyediknek - hivatalos tagjelölti státust adtak neki. A horvát remények szerint az EUcsúcs decemberben kimondja: jö vő márciusig velük is megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Az EB azt javasolja: Zágrábbal is legyenek felfüggeszthetőek a tárgyalások, ha például akadozna a délszláv háborús bűnösök ügyében illetékes hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés . vissza
