Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-28
25 Ugyanakkor Barroso is nyert utolsó pillanatban meghozott döntésével: egy esetleges elutasítás az ô szerepét is megkérdőjelezte volna. S ha jogilag nem kényszerült volna lemondásra egy esetleges elutasítás után – sze mélyéről külön szavazott a parlament – , politikailag mindenképpen bukást hozott volna a számára. A legsúlyosabb presztízsveszteség ebben a helyzetben egyes tagországokat érhet, a jelölteket ugyanis a huszonötök delegálták. S hiába derült most ki, hogy ez a kiválasztási módszer nem megfelelő, az elég valószínűtlen, hogy a jövőben változna. Holnap írják alá azt az uniós alkotmányt, amely változatlanul hagyja a rendszert, így jó eséllyel a tagállamok a jövőben is inkább az unióhoz értő politikusokat küldenek, miközben a szakpolitikai területek ellátásához nagyobb szükség lenne szakemberekre. A most kialakult helyzetet nem érdemes túlértékelni – mondja a szakértő. Minél több tagállam van, annál erősebb lesz az európai belpolitika, s a tagországokhoz hasonlóan ma már az unióban is vannak miniválságok. S ahogy azok, előbbutóbb ez is megoldódik – tette hozzá Horváth Zoltán Európaszakértő. Az Európai Parlament és a demokrácia győzelmeként értékelte tegnap minden európai pártcsoportosulás azt a tényt, hogy Dur ão Barroso reggel bejelentette: időt kér, és egyelőre nem kívánja szavazásra bocsátani az általa vezetendő Európai Bizottságot. Mindez az után történt, hogy kiderült, a képviselők többsége nem szavazna igennel, de még ha egy picivel nyernének is a bizottsá g támogatói, az ötéves állóháborút jelentene a bizottság és a parlament között. Barroso ezért – bár előző nap még arról beszélt a képviselőknek, hogy a bizottsági tárcák újraosztása válságot okozhat – tegnap már maga is a demokrácia érvényesülésének nevezt e döntését. Azt azonban nem árulta el, hogy milyen és mekkora változtatásokat tervez, mondván, előbb a tagállamok és a parlament vezetőivel kell tárgyalásokat folytatnia. Örömmel fogadták a szavazás elhalasztását a portugál konzervatív politikus mellett m indvégig kiálló konzervatív Európai Néppárt (EPP) és a Nemzetek Európájáért Unió képviselői is. HansGert Pöttering, az EPP frakcióvezetője egészen odáig ment, hogy kijelentette: lehet, hogy a jövőben a bizottsági elnöknek vissza kell utasítania a tagállam ok néhány jelöltjét. Szájer József is reméli, hogy Barroso döntése nyomán megszűnik a szemétkosárrendszer, és végre a tagállamok mindegyike komolyan veszi a jelölést, és nem tekinti kádertemetőnek a bizottságot. A bizottság az új jelölésekkel erősödni fog – mondta. A fideszes politikus kérdésünkre, hogy ha ilyen elégedetlenek voltak, miért akartak mégis igennel szavazni, úgy felelt: Barroso iránti lojalitásuk miatt, akit a tagállamok hoztak nehéz helyzetbe. Most azonban szigorúbban közelítenek a dologhoz, é s négyöt olyan jelölt is van, akit nem tudnának támogatni, legalábbis ugyanazon a poszton. Kovács Lászlót illetően Szájer elmondta: alkalmatlannak tartották, de magyarként nem érezték úgy, hogy a magyar jelölt ellen kellene szavazniuk, szemben az MSZPs európai képviselőkkel, akik hetekig a fideszeseket vádolták azzal, hogy megpróbálják ellehete tleníteni Kovácsot. Kovácsot egyébként ma is a leggyengébbnek tartja a Néppárt, és újrajelölése igen nagy kárt okozhatna az országnak – vélte. Kovács: szívesen maradnék miniszter novemberben is Magyar Hírlap: Biztos, hogy ön lesz a magyar kormány köv etkező jelöltje is az Európai Bizottságba? Kovács László: A jelölés a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, vele még nem volt alkalmam konzultálni, csütörtökön azonban Rómában tájékoztatni fogom a történtekről. A procedúra egyébként ugyanaz, mint korábban: kormányok jelölnek politikusokat, de nem konkrét tárcákra. Barroso bizottsági elnök az új lista alapján újraosztja majd a tárcákat. Barroso most jól döntött, mert egyértelművé vált, hogy a parlamentben nem kapja meg a névsor a többséget, így viszont időt nyert arra, hogy konzultáljon a tagállamok kormányaival a jelölésekről, az EP frakcióvezetőivel az új nevekről, a biztosjelöltekkel pedig az esetleges tárcacserékről. MH: Lehet, hogy ön marad, de más posztot kap? K. L.: Ezt nem lehet kizárni, én mindenes etre folytatom a felkészülést az energiapolitikai biztosi posztra. Meghallgatásom óta háromszornégyszer annyit foglalkoztam ezzel a témával, mint azelőtt, éppen ezért jeleztem Barroso elnöknek, hogy szívesen vállalom a találkozást bárkivel, akiknek kétely e van felkészültségemről. Szeretnék találkozni például a zöldek vezetőjével is. Az elmúlt hetekben megkedveltem ezt a feladatkör, így ha végül más tárcát kapok, akkor a befektetett energia elvész. MH: Lemond a külügyminiszterségről november elsején?
