Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-27
25 A kulturális tárcához tartozó há romfős Égtájak rendezvényszervező iroda majd tíz éve küzd azért, hogy a határon túli magyar színházak, illetve más művészeti csoportok bemutatkozhassanak Budapesten. Az évek során mind a 16 határon túli társulat vendégszerepelt a fővárosban, több tíz ezer színházszerető ember örömére. Goldschmied József programigazgató azonban nem csak erre, hanem az 1996 óta megrendezett határon túli magyar fiatalok találkozóinak létrehozására büszke. A rendezvény keretében nem csupán a környező országokból érkező tizenéve s fiatalok hozzák el Magyarországra kultúrájukat, hanem a tíz napos közösségi együttlét keretében lehetőségük nyílik megismerni egymás szellemi hátterét, gondolkozásmódját is, és nem utolsósorban az anyaországot, különösen Budapestet. "Programjaink nem csu pán a népművészetre korlátozódnak, le kell számolni azzal az előítélettel, hogy a határokon túl csupán a folklór virágzik. Egy évtized alatt, azt hiszem, bebizonyítottuk, hogy számos területen - színházművészet, komolyzene és dzsessz - európai színvonalú a lkotások születnek." Az idén nyáron lezajlott Vendégségben Budapesten programsorozat a Balassiemlékév köré rendeződött, hagyománnyá vált ugyanis, hogy egyegy évforduló, ünnep áll a gyújtópontban. Emellett mindig valamely tájegység kultúrája is kitüntetet t szerepet kap, idén Horvátországon volt a sor. A színházi társulatok bemutatkozása és az ifjúsági találkozó mellett tavaly összművészeti kulturális fesztivállal bővült az Égtájak palettája, melyen egyegy határon túli régió mutatkozhat be professzionáli s és ifjúsági együttesek révén. A programigazgató tervei között szerepel, hogy a színházi társulatok a jövőben vidéki helyszíneken is megjelenjenek. "A budapesti színházi vendégjátékokkal párhuzamosan - viszonylag csekély összegből - meg lehetne szervezni a vidéki bemutatkozást - véli a programigazgató - csakhogy a sikerek ellenére szűkül a programok költségvetése." Szintén a jövőbeli tervek között szerepel anyaországi produkciók eljuttatása a határon túli területekre, hiszen az ott élő közel hárommillió em ber igényli ezt. Az Égtájak rendezvényiroda formálisan a Hungarofest Khtn belül működik, de a három fős stáb fizetésében és az iroda fenntartásában ki is merül a támogatás. A programok megvalósításához szükséges forrásokra minden évben pályázni kell. "Bár működésünk folyamatos, költségvetésünk alig tervezhető, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy megkapjuke a pályázati forrásokat. Ha meg is kapjuk, gyakran nem időarányosan folynak be a szükséges összegek. Ez az ideiglenesség elfogadható volt a kezdetekben, de mára már egyre kevésbé vállalható." Több érintett tárca - kulturális, oktatási, külügy, gazdasági - illetve a Főváros és a Határon Túli Magyarok Hivatalának összefogásával elő lehetne teremteni a száz milliós költségvetés felét, a fennmaradót pedig pály ázatok, szponzorok segítségével - véli a programigazgató. Az állandó bizonytalanság ellenére mégis évrőlévre további elemekkel bővül a kínálat, 2004ben határon túli településeken is szervez fesztiválokat az iroda. Nagy sikerrel zárult nemrégiben a romá niai Szárhegyen a reneszánsz Lázárkastélyban, Balánbányán és Szamosújváron, valamint a kárpátaljai Eszenyben rendezett fesztivál, decemberben kerül sor hasonlóra Zentán. Goldschmied József szerint nem szabad zárványként kezelni a határon túli művészetet, hanem törekedni kell arra, hogy a különböző régiók és az anyaország, illetve régiók és régiók között kölcsönös kulturális kapcsolat épüljön ki. Soóky Éva 8 éve, a Bárka Énekegyüttes résztvevőjeként került kapcsolatba a Határon túli magyar fiatalok találk ozójával, azóta az Égtájak szervező iroda felvidéki programszervezője lett. Elmondta minden évben 90100 fiatal érkezik Budapestre Szlovákiából. A meghívandó közösségek kiválasztásában a minőség a legfontosabb, de figyelembe veszik az egyes térségek veszél yeztetettségét is. A Vendégségben Budapesten rendezvénysorozattal a fővárosi önkormányzat és a kulturális minisztérium azt mutatta meg, hogy a határon túli kultúra bemutatását nem kötelező feladatként vagy kuriózumként kezeli. A határon túli művészek szá mára az jelentette a legnagyobb elismerést, hogy piaci alapon is megmérettethették magukat a budapesti közönség előtt - véli a Zentai Közművelődési Központ igazgatója, Hajnal Jenő . vissza
