Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-27
14 Országos Választási Bizottság sem hagyta jóvá, így a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások gyűjtése sem kezdődhetett meg.) Azzal, hogy a választók egy időben két kérdés ben mondhatnak véleményt, nemcsak hárommilliárd forintot spórolhat a költségvetés, de magasabb lehet a választói részvétel is. Utóbbira márpedig nagy szükség van: a két referendum eredményességéhez (különkülön) ugyanis legalább a választásra jogosultak 25 százalékának – kétmillió állampolgárnak – azonos szavazata kell. Ügydöntő referendumok Magyarországon Év téma részvétel (%) eredményesség 1989 „négyigenes” népszavazás 58,03 érvényes 1990 közvetlen elnökválasztás 14 eredménytelen 1997 NATOcsatlakoz ás 41,5 érvényes 2003 EUcsatlakozás 45,62 érvényes A népszavazás kiírását a szeptemberi parlamenti szavazáson minden frakció támogatta, a kettős állampolgárság ügyében azonban nincs ilyen összhang a pártok között. Az MSZP korábban egyszer sem foglalt állást ellene, igaz, mellette sem. Politikusai azonban többször hangsúlyozták, hogy a népszavazás előtt a határon túli magyaroknak adandó könnyítések részleteiben kellene megállapodni. Az MSZP vezetőit tegnap egyébként hiába faggattuk arról, hogyan voksoln ának a referendumon, a közös elnökségi álláspont kialakításig nem árulták el véleményüket. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy a szocialisták egységesen "nem" pártiak. Ellenzi a kettős állampolgárság bevezetését az SZDSZ is. Kuncze Gábor pártelnök kérdésünk re egyértelművé tette: pártja nemmel való voksolásra biztatja támogatóit. Egy nem létező, részleteiben sem körvonalazott törvényről szerinte ugyanis felelőtlenség referendumot tartani. Herényi Károly az MDF frakcióvezetője azt mondta: pártja "teljes erővel " támogatja a kezdeményezést. A népszavazás sikere mellett az ellenzéki párt azt is reméli, hogy a kérdésről megalkotandó jogszabályhoz az MDF javaslatát is alapul veszik, amely egyszerű honosítási eljárás keretében biztosítana kettős állampolgárságot a kü lhoni magyaroknak. Patrubány nem számít tömeges áttelepülésre Patrubány Miklós hatvanszázalékos részvételre és nyolcvan százalék igen szavazatra számít. Az MVSZ elnöke nem hiszi, hogy a népszavazási kampány erôsítené a határontúliakkal szembeni „fóbiát” Magyarországon, s az intézmény bevezetése nyomán szerinte nem is lesz tömeges áttelepülés. A Világszövetség létrehozná a „külhoni magyar adóalapot”, amelybe az „új” állampolgárok fizetnék magyarországi munkájuk utáni adójukat, s innen kapnák juttatásaikat is, megkímélve a magyar költségvetést. A Fidesz hón apok óta egyértelműen az "igen" rubrika beikszelésére bátorítja híveit, a kérdésben azonban korábban nem volt ilyen egységes az ellenzéki párt. Bár Orbán Viktor pártelnök többször kiállt a kettős állampolgárság mellett, a Fidesz több vezető politikusa – Kö vér László választmányi elnök és Németh Zsolt külügyi kabinetvezető – is ellenezte az intézmény bevezetését. Mivel politológusok szerint sokan "kenyérféltési" és nem nemzetstratégiai szempontok alapján voksolnak majd, valószínűtlen, hogy alacsony részvéte l mellett eredményes legyen a népszavazás. Az érvényes referendumhoz becslések szerint nagy, legalább ötvenszázalékos részvétel kellene, ez azonban kevéssé valószínű. Az ügydöntő referendum eredménye – érvényes népszavazás esetén – a kettős állampolgárság ról szóló törvény megalkotására kötelezné az országgyűlést, a parlamentnek azonban igen tág mozgástere van a szabályozás összeállítására. Mivel a törvényhozókat az alkotmány szerint nem köti határidő sem, a parlament gyakorlatilag bármeddig elbíbelődhet a jogszabállyal. Bár december 5én csak két témában, a későbbiekben számos egyéb kérdésben is az urnákhoz járulhatunk, a népszavazás intézménye ugyanis sosem látott népszerűségnek örvend politikai berkekben. Alkotmányjogászok szerint az utóbbi időben egyene sen politikai fegyverré váltak a referendumok, ami aggályaik szerint hosszú távon el is koptathatja, komolytalanná teheti az intézményt. Felvetésüket alátámasztja, hogy a rendszerváltástól 2002ig összesen nem volt annyi referendumkísérlet, mint az elmúlt
