Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-25
13 nyomásra szavazásra szólította fel a déli tartomány szerbjeit. Tadic azzal érve lt, hogy a szerbek távolmaradásukkal magukat zárják ki a koszovói intézményekbôl. jgb Azonban a szavazók az urnazárás előtt három órával sem jönnek. Délután öt óra múlt, szürkület, de a körzetben regisztrált 342 szavazati joggal rendelkező szerb közül még egy sem voksolt. Pedig nem kellene messzire menniük. A szavazóhelyet a valamikori iskola épületében rendezték be. Az iskolaudvaron sötétzöld konténerek állnak, azokban élnek az obilici szerbek. Ha majd befejezik az épület felújítását, és a tantermek h elyén lakások állanak, a menekültek beköltözhetnek a nehéz levegőjű, dohos falak közé. "Nem szavaztam. Mire szavazzak? Láthatja, hogy élek. Semmim sincs" – mondja az udvaron ülő, ősz hajú férfi. Az öregnek Obilic túlsó végén álló házát a márciusi zavargás ok idején az albánok felgyújtották, őt pedig a szögesdróttal körülkerített, a NATO vezette többnemzetiségű KFOR katonái által védett iskolában szállásolták el. A házat azóta felújította az UNMIK, a Koszovót igazgató ENSZmisszió, visszaköltözni mégsem mert . "A feleségemmel mi voltunk csak szerbek a környéken." A valaha szerb többségű, hatalmas felszíni szénlelőhelyen fekvő ipari várost ma szinte kizárólag albánok lakják. A már vélhetően építésük pillanatában is elavult technológiával termelő KosovoA és Ko sovoB hőerőművek magas kéményei a savanyú szagú füst mellett szürkés port okádnak a tájra. A szerbek obilici absztinenciája nem kivétel volt, sokkal inkább főszabály. A koszovói szerb közösség bojkottálta a második koszovói parlamenti választásokat, és c supán 3,5 ezrelékük ment el szavazni, állítja a távolmaradást szervező bizottság. "Megteremtettük a szerb nemzet számára elengedhetetlen egységet" – mondja a bojkottra szólító Szerb Nemzeti Tanács vezetője, Milan Ivanovic, aki szerint a távolmaradás "a sz erbek népszavazása volt". A jelöltséget vállaló és listát állító politikusok a Nyugatot szolgálják, és Milan Ivanovic szerint Szerbia, illetve a szerbek állami és nemzeti érdekei ellenében cselekednek. "A nép ezért megbünteti őket." "Tévednek Milan Ivanov icék, ha azt hiszik, miattuk nem megyünk szavazni" – mondja egy gracanicai nő. A Pristina közelében lévő szerb enklávéban szervezett választásellenes demonstráción "kevesen voltak, főleg olyanok, akiket a munkahelyeikről szervezetten szállítottak oda, mert főnökeik is a bojkottot támogatták". A helyi szerb politikusok csoportján kívül a szerbiai kormány és parlament, illetve a szerb ortodox egyház is a távolmaradást támogatta. Egyedül Boris Tadic, Szerbia elnöke szólította fel a koszovói szerbeket, hogy él jenek jogaikkal. A főként a szerb radikálisokat támogató koszovóiak körében amúgy sem túl nagy népszerűséggel és tekintéllyel bíró elnök felszólítása hatástalannak bizonyult. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz szerb képviselő a százhúsz tagú pristinai parl amentben. Mivel húsz mandátumot eleve a kisebbségeknek tartanak fel (tízet a szerbeknek, tízet a többi kisebbségnek), a listát állító szerb politikusok elvileg a pár száz leadott szavazattal már bejutottak a parlamentbe. Legitimitásukat az UNMIK nem kérdőj elezi meg, ám azt még nem tudni, hogy a mandátumhoz jutott szerb politikusok készeke további konfliktusokat vállalni a választásokat bojkottáló nemzeti közösségükkel. Koszovó egész területén szolid volt a részvételi arány, ám az 53,08 százalék nem kiugró an magas eredmény. A felmérések szerint az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) 47 százalékkal a parlament legerősebb pártja marad. A gerillából politikussá lett Hashim Taci Koszovói Demokrata Pártja (PDK) 27 százalékot kapott. A ké tkedő pártok vitatják a nem hivatalos becslés adatait. Pontosabb előzetes eredményeket hétfőn tesz közzé a választási bizottság. vissza "Provokációra készül az ukrán vezetőség" - A kijevi radikálisok belátják, nyílt támoga tásuk csak árthat az ellenzéki jelölteknek Magyar Hírlap 2004. október 25. Szerző: Kovács Andrea A hatalom megpróbálja megfélemlíteni, illetve befeketíteni az ellenzéket az elnökválasztás hét végi első fordulója előtt – állítja az egyik radikális jobbold ali ukrán szervezet vezetője. Igor Mazur szerint Kucsma elnök taktikáját már jól ismerik: néhány éve ugyanígy lehetetlenítették el az államfő ellen tüntetőket. Ezt erősíti az is, hogy Kijev főpolgármestere rendkívüli állapot bevezetésével fenyegetőzött arr a az esetre, ha a városban "tömeges rendzavarások" lennének.
