Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-22
9 mindenképpen egyetértenek, hogy összeköti őket egy olyan erdélyi szellem, amely különbözik Románia többi részétől - mondja a politikus. Miként is fogalmazható meg az erdélyi szellem? Az MTI e kérdésére Markó kifejti: elsősorban a tolerancia hagyományáról van szó. Igaz, a huszadik században, főleg Trianon óta Erdély története inkább az intolerancia története volt, de azelőtt évszázadokon keresztül inkább a türele m légköre volt a jellemző. Erdélyben mondták ki például először - 1568ban a tordai országgyűlésen - a vallásszabadságot. Erdély a különböző nyelvű közösségek autonóm egymás mellett élésének volt a földje. Itt érvényesült például a szász autonómia, a széke lyek szabadságjogokat élveztek, de románoknak is voltak sajátos jogaik, amelyek az általuk űzött mesterségekhez kapcsolódtak. Mindez kitermelt egyfajta sajátos szellemiséget. Erdélyben ma kiki büszke saját nyelvére és kultúrájára. "Ilyen értelemben a nemzeti büszkeség legmagasabb fokát én a székelység körében tapasztaltam" - mondja Markó, aki maga is székely. Erdélyben ugyanakkor természetes, hogy a másik faluban éppen egy másik nyelven beszélnek, vagy hogy a vásárban soknyelvű tömeg kavarog. Ennek a hagyományos toleranciának a gyökereit Markó szerint nem sikerült alapjaiban megsemmisíteni. Erdély ugyanakkor Románia nyugatibb régiója, a nyugati kereszténység földje - folytatta gondolatmenetét a politikus, megállapítva, hogy Erdély Románia számára az európai régiót jelenti, amely sem történelmileg, sem földrajzilag nem számít Balkánnak. Románia egészével összehasonlítva ott a legeurópaibb a gondolkodásmód, a legfegyelmezettebb az életvitel, rendszeresebb, racionálisabb a látásmód, ami egész Románia számára érték. "Ezt az államelnökjelölti kampányt semmiképpen sem akarom úgy feltüntetni, hogy ezáltal fölmutatunk egy jelöltet, aki ugyanolyan jó lenne államelnöknek, mint egy román. Azt kellene fölmutatni, hogy másképpen lenne jó, éppen azért, mert magyar és erdélyi" - mondta Markó Béla az MTInek. vissza +++ kgf/kkn 14.10 LMT 211004 3406 BP0272 4 230 MTIk1055 Barroso kisebb engedményeket tett a bíráló EPképviselőknek, de nincs személyi változás - ÖSSZEFOGLAL Ó kod: külkapcsolat/eu/NKSZ/KULP fk: IT ld: S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2004. október 21., csütörtök (MTI) - Kisebb engedményeket tett a november elsején hivatalba lépő Európai Bizottság vezetője, José Manuel Barr oso a testület egyes tagjait bíráló európai parlamenti képviselőknek, de a lényegben nem engedett: nem vonta vissza a bel- és igazságügyi tárcát az olasz Rocco Buttiglionétól, s továbbra is kitartott összes biztosjelöltje mellett. Barroso csütörtökön B rüsszelben találkozott az Európai Parlament (EP) vezetőivel, majd sajtóértekezleten számolt be arról, milyen javaslatot tett a biztosjelöltek parlamenti meghallgatásai nyomán kitört viták lecsendesítésére. Saját maga fogja koordinálni a diszkrimináció elle ni harcot a testületben, ugyanis létrehoz egy új csoportot a bizottságon belül a biztosokból a diszkrimináció elleni küzdelem irányítására, s ezt ő maga fogja elnökölni. (Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag átveszi e terület irányítását Buttiglionétól, akih ez elvileg mindez tartozna, ám aki a homoszexuálisokra és a nők családon belüli helyzetére vonatkozó, ultrakonzervatív kijelentéseivel óriási felháborodást kavart.) Egyben közölte: Buttiglione levelet küldött neki, amelyben sajnálkozott kijelentéseine k utóélete miatt, hogy ezekből ilyen problémák támadtak, s kijelentette: nem állt szándékában senkit sem megsérteni. Levelében az olasz katolikus politikus leszögezte: ha bizottsági munkája során konfliktus támadna saját nézetei és bizottsági kötelezettség ei közt, kérni fogja kizárását az adott témával kapcsolatos döntésekből. Barroso leszögezte: az új, általa vezetett bizottság határozottan szembeszáll a diszkrimináció bármely, a szexuális orientációra, a nemre, vagy a vallási meggyőződésre alapuló faj tájával, s ezt nagyon komolyan veszik, a testület egyik legfontosabb feladatának tekintik. Közléseiből az is kiderült, hogy más, a parlamenti képviselők által bírált biztosjelölteknél nem tervez változtatásokat, s nem tesz további engedményeket, megvárja a z Európai Parlament jövő szerdai határozatát bizottságának jóváhagyásáról, vagy elutasításáról. Leszögezte: nagyon bízik abban, sőt, ez a meggyőződése, hogy világos többséget kap majd az általa vezetett testület. Egyben felszólította a képviselőket, ne rob bantsanak ki "komoly intézményi válságot Európában" a bizottság esetleges elutasításával.
