Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-20
4 képviselői, valamint a tíz új EUtagállam illetékes diplomatái vettek részt. (Nszv 2.o.) Cikkek: BP03 04 4 230 MTIk1049 A belgák kilenctizede nem akarja Belgium felbomlását kod: jogalkotás/BELP fk: BE ld: S.Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2004. október 19., kedd (MTI) - A két belgiumi népcsoportot, a vallonokat és a flam andokat szembeállító ellentétek dacára a belgák 90 százaléka nem akarja Belgium felbomlását - ez tűnik ki egy közvéleménykutatásból, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Brüsszelben. A felmérés szerint a vallonok fele és a flamandok kétharmada nem csa k nem akarja, de nem is hiszi, hogy Belgium felbomlana. Ám ha ez utóbbi mégis megtörténne, akkor a flamandok 54 százaléka önálló államot szeretne saját nyelvterületéből, míg a vallonoknál ez az arány csak 27 százalék, miközben 24 százalékuk Franciaországho z, 19 százalékuk pedig Luxemburghoz csatolná Vallóniát. Felbomlás esetén egyébként mindkét népcsoport magának követelné a belga zászlót - és a királyi családot. A közvéleménykutatás közzétételének időpontja nem véletlen: kedden nyílt meg ugyanis a bel ga szenátus épületében az a tanácskozás, amelyen az ország kormányzását nehezítő intézményi problémákra próbálnak megoldást találni a flamand és a vallon pártok. A 2003 nyarán elfogadott kormányprogram szerint e fórumnak (amely valószínűleg hónapokon át ül ésezik majd) olyan kérdésekkel kellene foglalkoznia, mint a kétkamarás törvényhozás reformja, vagy éppen a parlamenti és regionális választások időpontjainak egységesítése, egy napra helyezése. Ám a flamand pártok nagy valószínűséggel napirendre akarják ma jd tűzni az elmúlt hónapokban a belpolitikai viták középpontjába került témát, a BrüsszelHalVilvorde körzet szétbontását, amelyet a vallonok hevesen elleneznek. Ha valóban ez lesz a tárgyalások fő témája, az az egész folyamat megbénulásához vezethet. A döntően franciaajkú Brüsszelt és flamand elővárosainak egy részét magában foglaló egységes választókörzet, BrüsszelHalVilvorde kettéválását a flamandok azért szeretnék, mert a jelenlegi helyzetben a Hal és Vilvorde körzetében, azaz flamand területen élő mintegy 100 ezer franciaajkú különleges előjogokkal rendelkezik (így például saját nyelvét használhatja az igazságszolgáltatásban, és vallon pártokra szavazhat.) A vallon erők viszont attól tartanak, különválás esetén ezek az emberek azt a lehetőséget is elvesztenék, hogy az adott település önkormányzatával saját nyelvükön, azaz franciául tarthassák a kapcsolatot. vissza +++ kdl/ktl 16.19 LMT 191004 2657 BP0367 2 230 MTIk1057 Szili Katalin megkezdte Szabadkán ké tnapos szerbiai látogatását kod: külkapcsolat/KULP fk: HU/SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2004. október 19., kedd (MTI) - Szabadkán kezdte meg kedd este kétnapos szerbiai látogatását Szili Katalin, az Ország gyűlés elnöke. Szili Katalin a szerb parlamenti elnök, Predrag Markovic meghívására tesz hivatalos látogatást Szerbiában. Megérkezése után a díszes szabadkai városházán ült le tárgyalóasztalhoz Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnök ével. Ezután a házelnök ugyanott tárgyal vajdasági magyar politikusokkal, majd közösen költi el vacsoráját a vajdasági magyar püspökökkel: Huzsvár László, nagybecskereki római katolikus, Pénzes János, szabadkai római katolikus, CseteSzemesi István, szabad kai református és Dolinszky Árpád, szabadkai evangélikus püspökkel. Lát ogatása második napján, szerdán Szili Katalin Belgrádban tárgyal vendéglátójával, Predrag Markoviccsal, illetve Boris Tadic szerb elnökkel, Vojislav Kostunica kormányfővel és Zoran Samival, a szerbiamontenegrói parlament elnökével.
