Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-01
15 ványt. A 21. század kibővített EUja ezen a téren is profizmus t és igazi hozzáértést követel, mint ezt más tagállamokban láthatjuk. Nem lennee kínos, ha éppen Magyarországon vetnék el a polgárok az EUalkotmányt? Ezzel „j á rulnánk hozzá” az EU fejlődéséhez? Magyarországnak hinnie kell önmagában, nem hiszem, hogy az emberek hazánkban Európa jöv ő jéről (és így saját jövőjükről) nemmel szavaznának. Ehhez persze segíteni kell az embereket, hogy még többet tudj anak meg az EUról, annak jövőképéről most már „belülnézetből”. Utalni kívánok arra, hogy mind a Európai Bizott ság, mind az Európai Parlament ennek a kérdésnek prioritást ad a következő években, például az új bizottságban külön kommunikációs biztos lesz a svéd Wallström személyében – ő olyan tagországból jön, ahol a népszavazás fontos értékmérője a demokráciának. A z Európai Parlament pedig kampányt indít az alkotmányos alapszerződés mellett, és képviselői közvetlenül felkeresik a tagállamokat, hogy megértessék az uniós polgárokkal, miért kell igent mondani erre a szerződésre. vissza Baloldali dallamok [20041001] Miközben Gyurcsány Ferenc új hangot próbál meghonosítani a baloldalon, a Fidesz egyelőre m a radt a régi retorikai eszközöknél, de hangvétele keményedik. Az új miniszterelnökkel esély muta t kozik arra, hogy a baloldalnak sikerüljön megfogalmaznia önmagát. 1996, a „polgári Magyarországról” szóló program meghirdetése óta a Fidesz a belpolitikában az igazodási pont. Függetlenül attól, aktuálisan melyik párt van hatalmon, a bal mindig a jobb vezető erejéhez képest határozza meg önmagát. A szocialisták akkor is gyakran az ellenzék ellenzékeként viselkednek, ha korm á- nyoznak. Ennek egyik oka, hogy míg a Fidesz a 90es évek közepén, fél, vagy talán egész fordulata ny omán megtalálta az értékeket és hívószavakat, amelyek révén ren dszerbe szervezhette mondandóját, a balo ldalnak nem sikerült hasonló cselekedetet végrehajtania. Az MSZPben nem születtek érdemi válaszok az alapvető kérdésre: a párt mitől baloldali, vagy szociáldemokrata voltaképpen. Gyurcsány Ferenc színre lépésével esély mutatkozik arra, hogy ez a helyzet megváltozzon. A minisztere lnök jó időben volt jó helyen, s képes volt felismerni a kielégítetlen és növekvő igényt a stratégiára, az ide ológiára. Anélkül, hogy írásait, felszólalásait mélyelemeznénk, nyilvánvaló: mo ndandója magában rejti a várt válaszok lehetőségét. Már ha a későbbiekben valóban kiderül, hogy nem pusztán olvasmányokból ollózott „zanzáról”, hanem koherens világlátásról van szó. A kormányfő dinamikus, jó beszédkészségű, szerepjá tszásra hajlamos személy iségként tűnik fel, aki ráadásul – ez a legfontosabb – magához tudja ragadni a ke zdeményezést, meg tudja határozni a témákat. Más kérdés, hogy időnként pozőrnek tűnik, némely kifejez é- sei, gesztusai kínosak, sőt olykor mulatságosak, s ilyenkor nem hiteles. Akárhogy is, az új miniszterelnök új hangnemet honosíthat meg a MSZPben és a kormányban. „Újra van azonos dallama és üteme a magyar baloldalnak” – mondja ő maga. Azt még nem tudjuk, a szocialistákat sikerülte véglegesen lenyűgöznie, meggyőznie. Ám anny it mégis, hogy erre mi n den fórumon kísérletet tesz, a párt vezető politikusaival, testületeivel rendszeresen tárgyal, átveszi ötleteiket. Gyurcsány Ferenc sokat haladt előre az elmúlt napokban, hetekben. Már azok a szocialisták is elismerik tehetségét, aki k k orábban nem szívesen látták volna vezető pozícióban. Igaz, az MSZPben sem biztos mindenki abban, hogy „előző élete” miatt nem lesze könnyen támadható. Tény, hogy miközben a miniszterelnök „új”, addig a Fidesz egyelőre maradt a „régi” – tovább k e mény edő hangvétellel. Az ellenzéki párt vezetői a parlamentben a szokott forgatókönyvek szerint támadják Gyur- csány Ferencet, s ezenközben tényleg KISZes és üzletemberi karrierjének „állomásait” sorolják elre t tentő
