Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-08
5 Egy hónap múlt el Kostunica nyilatkozata óta, s a téma időszerűbb, mint valaha. Jól jelzi ez t a csütörtökön megjelent interjú Kasza Józseffel a Gradjanski List című újvidéki napilapban. A lap érdeklődésének központjában az Európa Tanács (ET) közgyűlésének Vajdasággal foglalkozó keddig vitája, pontosabban az azon elhangzott kifejezések állnak. A Gradjanski List rámutat, hogy Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a "zverstva" szót használta a magyarellenes kilengések minősítésére. E szó - amelyet amúgy több szláv nyelv is ismer - magyar fordításban "embertelenséget, kegye tlenkedést, vadságot, állatias cselekedetet" jelent. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közli, hogy a közelmúltban sokszor minősítette a jogsértéseket, és általában atrocitásokról beszélt. "Az atrocitás szó az emberi és polgári jogok megsértésé t, kellemetlen eseményt jelent" - szögezi le Kasza. A lap arra kéri a politikus, hogy a legerősebb vajdasági magyar párt elnökeként foglaljon állást arról, hogy Németh a "zverstvo" szót használta az ET parlamenti vitájában. Kasza szerint ez a szó valób an túl erős a vajdasági magyar kisebbségek elleni támadásokra, de a jelenség - amelynek jelenlétére a VMSZ idejekorán felhívta a hatóságok figyelmét - rossz irányban halad, s talán nem kellene megvárni, hogy a Németh által használt kifejezés is "megközelít őleg" ráfogható legyen az incidensekre. Az igazsághoz tartozik, hogy - a belgrádi hírügynökségek tudósítása szerint - Németh angol nyelvű felszólalásában az "atrocity" szót használta, amit "zverstva"ként fordítottak a szerb médiák, s nyilvánvalóan a Gradjanski List is. Ebből viszont az következik, hogy a magyar politikus azt állította: kegyetlenkedések és állati cselekedetek szenvedő alanyai a vajdasági magyarok. Kaszával nyilvánvalóan nem közölték, hogy Németh eredetileg ugyanazt a szót használta - a z "atrocitást" , amit ő is szokott. Belgrádot érzékenyen érinti a szóban forgó kifejezés, hiszen a kormányfő is több ízben vállalkozott az "atrocitás" szó értelmezésére. Zsoldos Zsaklina, az újvidéki Magyar Szó kíváló elemzője csütörtöki vezércikkében azonban más aspektusból világítja meg a problémát, érzékeltetve, hogy a belgrádi illetékeseknek inkább a lényeggel kellene foglalkozniuk, s nem szójátékokkal. "Addig kelle várnunk ilyen ígéretekre, míg a vajdasági magyarok száma is tízezer főre csökk en a tartományban... hogy a magyarok ellen megnyilvánuló atrocitások mértéke olyan legyen, amilyen értelemben Vojislav Kostunica, Szerbia miniszterelnöke hajlandó ezt a szót használni?" - írja Zsoldos. vissza +++ kit/kpj 1 5.09 LMT 071004 3750 BP0347 4 230 MTIk1075 Markó Béla szerint Románia nem ámíthatja magát azzal, hogy készen áll a csatlakozásra kod: nemzetiség/KULP/BELP fk: HU/RO ld: Bukarest, 2004. október 7., csütörtök (MTI) - A Romániai Magy ar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is megvannak a maga érdemei abban, hogy az idei brüsszeli országjelentés 2007ben jelölte meg Románia uniós felvételének időpontját - hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön Bukarestben megtartott sajtóértekezl etén. Az első számú romániai magyar politikus kiemelte: az RMDSZ az európai integrációs folyamat kezdeteitől szorgalmazta és támogatta Románia mielőbbi és minél felkészültebb felzárkózását az Európai Unióhoz (EU). A romániai magyarok ugyanis különösen érdekeltek az ország EUhoz történő csatlakozásában, hiszen "mielőbb ugyanazokba a struktúrákba szeretnénk kerülni, amelyekbe Magyarország már beletartozik" - mondta. Hozzátette: általános előnyein túl az integráció különösen jó hatással lenne a romániai m agyar közösségre, amennyiben lefékezheti vagy esetleg le is állíthatja az erdélyi magyar fiatalok áttelepülését Magyarországra. Markó hangsúlyozta: "Sem alábecsülni, sem túlértékelni nem szabad" az előző évi országjelentéshez viszonyítva "bizonyos hala dást" rögzítő idei dokumentumot. "De nem kellene azzal ámítanunk magunkat, hogy teljesítettük a csatlakozási követelményeket és már készen is állunk a belépésre" - jelentette ki az RMDSZ szövetségi elnöke. Az országjelentésben megfogalmazott elvárásokr ól és ajánlásokról szólva Markó Béla az MTInek elmondta: a dokumentum "egyfajta helyzetelemzést ad a kisebbségi jogok állapotáról" Romániában. Részletesen foglalkozik a romániai roma kisebbség jogainak biztosítása terén tapasztaltakkal, de kitér a
