Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-07
15 nyomban lemondott miniszterelnöki beosztásáról, meg sem várva, az EPP jóváhagyjae személyét. "Ezért én megvárom, hogy e tekintélye s testület rábólinte személyemre" - mondta. A háromórás, kimerítő meghallgatás végén egy német néppárti euroképviselő, Peter Liese felszólította Kovács Lászlót, számoljon be a kommunista rezsimbeli politikai szerepéről. Kovács erre elmondta: mindig a kü lpolitikában dolgozott, s e minőségében szerepe volt Magyarországnak a KeletNyugat közötti párbeszéd kialakítását s az enyhülés politikáját megalapozó Helsinkifolyamatba történő bekapcsolásában, a Nyugattal történő gazdasági kapcsolatok felvételében, kis zélesítésében. Része volt abban, hogy hazánk 1982ben csatlakozott az IMFhez és a Világbankhoz. Ismertette, milyen szerepet játszott abban, hogy már a nyolcvanas évek elején érdemi kapcsolatot alakíthattunk ki az akkori Európai Közösséggel. Elmondta, miké pp vezetett az enyhülési folyamat ahhoz, hogy a magyarok megnyissák a határt az NDKsok előtt. Válaszát elismerő taps követte. Ám a német képviselő ismét szót kért, s közölte: elhiszi, hogy a jelölt ilyen tevékenységet is folytatott, de ő a "sötét" dolgair a kíváncsi. Kovács László ezt visszautasította. A meghallgatást követő sajtótájékoztatón Lovas István, a Magyar Nemzet munkatársa is kérdezett, imigyen: "Tudjae külügyminiszter úr, hogy az EP magyar képviselői tiltakozni fognak amiatt, hogy megkísérelte m últjával kapcsolatosan magát tisztára mosni?" A nemzetközi sajtó a meghallgatásnak azt az elemét emelte ki, amelyből kitetszett, mennyire pozitív szerepe volt a jelöltnek Európa újraegyesítésében. Maga a meghallgatás igen vegyesre sikerült. Ugyanis Kovács Lászlót az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága hallgatta meg, holott az energiapolitika az EUban elsőrendűen geopolitikai stratégiai kérdés. Ezért jobb lett volna, ha a Külpolitikai Bizottság tagjai is jelen vannak. Mivel az energ iaügyi bizottságban nagy számban ültek volt környezetvédők, tudós kutatók és mérnökök, javarészt szakmai kérdések hangzottak el. Bemutatkozás Kovács László bemutatkozó beszéde után felvázolta elképzeléseit. Legfontosabb feladatként a versenyképesség megő rzését, a fenntartható fejlődést és az EU nemzetközi szerepének megerősítését jelölte meg. Kulcsfontosságúnak mondta, hogy a tagállamok törvényhozásába maradéktalanul beépüljön az energialiberalizációt előmozdító jogszabálycsomag. Szólt arról is, hogy az u nió élenjár a megújuló energiák alkalmazásában, de ezek ma még jóval drágábbak a hagyományos energiaforrásoknál. Ezért az utóbbiak elterjesztése érdekében a politikai támogatáson túl az e téren folytatandó kutatások bőkezű finanszírozása is szükséges. Tag lalta továbbá, hogy az EU energiapolitikájának külügyi dimenziója egyre hangsúlyosabb szerephez jut a növekvő energiaimportigény miatt. Ezért nagy szükség van az exportáló s a tranzitországokkal való párbeszédre s az EU szerepének növelésére a nemzetközi energiaügyi szervezetekben. Reino Paasilinna szocialista képviselő megkérdezte: a jelölt tudjae majd kamatoztatni orosz tapasztalatait. Kovács így felelt: "Bár Putyin magántelefonszámát nem tudom, jól ismerem az orosz gondolkodásmódot, lelkületet, történe lmet, ezek pedig nélkülözhetetlenek a párbeszédhez." Arról is szólt, hogy a prioritások közé sorolja az együttműködés megerősítését Oroszországgal, Ukrajnával, a közelkeleti olajszállítókkal, az onnan érkező olaj célba juttatásának biztonsága érdekében a NyugatBalkánnal és a Kaszpitengeri régióval. Jerzy Buzek lengyel néppárti képviselő az olajpiaci spekuláció letörésének esélyeire kérdezett. Kovács László elmondta: ésszerűnek tartja elődje, Loyola de Palacio leköszönő biztos javaslatát, miszerint az ola jkészletek felhalmozása a megoldás, valamint a megfelelő monitoringrendszer kialakítása. A szénenergia hasznosítására vonatkozó kérdésekre azt válaszolta: "Nem az a kérdés, használunke szenet vagy sem, hanem az, hogy milyen technológiával nyerünk belőle e nergiát." Az orosz atomreaktorok biztonságát illető kérdéseket azzal hárította el, hogy "előbb alkossuk meg az uniós közösségi nukleáris biztonsági előírásokat, hogy majd partnereinktől is számon kérhessük őket". Gyürk András magyar EPPképviselő megjegyez te: a magyar fogyasztóknak 2000ben háromszor annyit kellett fizetniük az energiáért, mint nyugati szomszédaiknak. Kovács László ennek kapcsán megemlítette az EU Intelligens energia - intelligens Európa elnevezésű programját, amely az új tagországok felzár kóztatását 1,3 milliárd euróval segíti 2007 és 2013 között.
