Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-07
11 kérdésre, hogy a radikálisok megerősödése nagyon súlyos probléma - nemcsak Szerbia és Montenegróban, hanem a Balkánon általában i s. Megerősítette, hogy tisztában van azzal: a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb vezéreket ki kell adni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Az október 23i koszovói választások kapcsán az elnök elmondta: az ottani szerbeket a részvételre igyekezett buzd ítani, de "a márciusi, szerbellenes pogromok óta ez nem könnyű dolog". (Emiatt egyébként a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt tegnap megkezdte az alkotmányos felelősségre vonáshoz szükséges aláírások gyűjtését a szkupstinában.) Tadics elfogadhatatlanna k nevezte Koszovó esetleges függetlenségét, ugyanakkor kijelentette: ha a tartomány többetnikumú jellegét akarjuk erősíteni, úgy decentralizációra van szükség, hogy a koszovói szerbek is beleszólhassanak - például az oktatásban, az egészségügyben - az őket közvetlenül érintő ügyekbe. Megerősítette: országának célja az európai uniós tagság. Problémáik számosak, de úgy vélte: van pozitív példa is, a Djindjicsgyilkosság óta sikerült csapást mérni a szervezett bűnözésre. Tadics és Javier Solana, az EU külpoli tikai főképviselője tegnapi, brüsszeli találkozóján nem került szóba a vajdasági kisebbségek ügye, s a tartomány is csak általánosságban, a választások kapcsán - tudtuk meg Cristina Gallachtól, Solana szóvivőjétől. Súlyos a helyzet a Vajdaságban, de nem o lyan súlyos, mint amilyen a kilencvenes években volt. Mert Szerbiában már olyan magas szintre jutott a demokrácia, hogy ha a kisebbségeket verik, már szabad kiabálni. Eddig nem volt szabad - mondta Bunyik Zoltán, a vajdasági kormány kulturális minisztere, aki az Európai Párbeszéd Alapítvány Atlanti híd című programján vett részt Budapesten. A miniszter sokat vár az új szerb alkotmánytól, amely néhány hónapon belül készül el, s amely alkotmányos garanciákat adhat a kisebbségeknek. vissza Brutálisan összeverték a szászzsombori RMDSZelnököt Népszabadság • 2004. október 7. Fejszével, vasvillával rátörtek családjára, megverték, kezét törték a szászzsombori RMDSZelnöknek és önkormányzati képviselőnek a BeszterceNaszód megy ei Kékes községben. Koncz Jenő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szászzsombori szervezetének elnöke, Kékes község önkormányzati képviselője szeptember végén aláírásokat gyűjtött az ez évi romániai parlamenti és elnökválasztásokon induló Markó Béla áll amfőjelöltségének támogatására. Ezt követően október 1jére virradóra három személy megtámadta Konczot otthonában, aki többszörös fejsérülést és kéztörést szenvedett. A brutális támadást követően a támadók magukkal vitték a Koncz által összegyűjtött aláírá sokat tartalmazó íveket. Ioan Muresan, BeszterceNaszód megyei rendőrfőbiztos szerint a három tettes közül kettőt már azonosítottak. Cáfolta, hogy etnikai alapú konfliktusról lenne szó. Közölte: májusban a tettesek közül az egyik beleszeretett egy nőbe, ak i azonban nem viszonozta a férfi érzelmeit. Ennek ellenére a hölgyet többször zaklatta, egyszer éppen a magyar tanácsos sietett a nő védelmére. Azóta a tettes bosszút esküdött - tette hozzá a rendőrfőbiztos, aki arra nem adott magyarázatot, hogy a támadók miért vitték magukkal Koncz lakásáról a Markó Béla RMDSZelnök államfőjelöltségének támogatására összegyűjtött aláírási íveket - írta az MTI. vissza Felvételi Magyar Hírlap 2004. október 7. Alig két és fél éven belü l az EU teljes jogú tagjává válhat Románia és Bulgária, majd két évvel később Horvátország is, utóbbi jövő év elején kezdheti el a csatlakozási tárgyalásokat. Mindennek azonban tegnap alig volt hírértéke a nemzetközi sajtóban, amely azt taglalta, hogy áttö rt egy lélektani határ, mivel Törökország rövidesen megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, és így bízhat benne: egyszer igenis tag lesz. Hogy aztán ennek milyen hatása lesz az EUra, az egyelőre kiszámíthatatlan. Magyarország számára ma mégis fontosabb , hogy mi történik közvetlen szomszédainkkal, hogy Románia és Horvátország mikor és miként csatlakozhat a közösséghez. Ez vezethet ugyanis a határon túli magyarok
