Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-07
7 megfelelőnek találják, akkor záros határidőn belül megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Csakhogy a felkészülés egy dolog: Törökország uniós tagságának vannak "elvi ellen zői" is. Az sem mellékes, hogy november elsejétől új, huszonöt tagú bizottság veszi át az ügyeket. Verheugen tegnap jelezte Recep Tayyip Erdogan kormányfőnek és Abdullah Gül külügyminiszternek, hogy a politikai reformok hiányosságai ellenére Törökország k özel van céljához, a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Kijelentette, hogy Ankara számíthat a bizottság méltányos, objektív és tisztességes értékelésére, hiszen reformjai mély benyomást keltettek a testületben. A bővítési biztos szerint a reformok aka dozása önmagában nem bűn, hanem normális dolog, hiszen az új bevezetése sehol sem zavartalan folyamat. Tény, hogy Törökország a közelmúltban számos reformtörvényt fogadott el, egyebek között kulturális jogokat adott a kurd kisebbségnek, és korlátozta a ha dsereg politikai szerepét. Verheugen azonban mélyen hallgatott, amikor arról kérdezték, milyen benyomást tett rá a török kormánynak az a terve, hogy a jog eszközeivel büntessék a házasságtörést. Azt viszont kijelentette, hogy az Európai Unió "zéró toleran ciával" viseltetik a Törökországban bevett fogolykínzások iránt, mert erre törekszik Ankara is. Méltatta viszont a közeljövőben elfogadandó új büntetőtörvényt, amely Ankarát e tekintetben közelebb viszi az EUtagállamokhoz. "Törökország számára közeleg az igazság pillanata… semmi sem akadályozhatja meg, hogy decemberben megszülessék a döntés" Törökor szág EUcsatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről – mondta. Kritikus tömeg Egyetértünk abban, hogy immár rendelkezünk az információk kritikus tömegével ahhoz, hogy meghozzuk a végsô döntést – idézte Günter Verheugent az EUbusinnes című internetes lap Tö rökország EUcsatlakozásáról. „A kritikus üzenet pedig világos és határozott lesz” – tette hozzá. Ha viszont kiderül, hogy Törökországban folytatódnak a kínzások, akkor ez súlyos következményekkel járhat – tette hozzá. Abdullah Gül török külügyminiszter a reformok menetérôl megjegyezte: „Folyamatról van szó, nálunk senki sem mondja azt, hogy lám, megérkeztünk az állomásra, szálljunk le a buszról. Elékeztünk viszont a kritikus küszöbig, amelyen túl kell jutnunk.” Verheugen tegnap a törökországi kurdok "f ővárosába", Diyarbakirba utazott, ellátogat ez Égeitenger menti Izmírbe is, valamint Isztambulban vallási és üzleti vezetőkkel tanácskozik. EUforrások szerint tárgyalásain nagy súllyal szerepelnek a szabad vallásgyakorlással, a nők jogaival kapcsolatos k érdések. A tényszerű ügyeken kívül azonban Törökország EUcsatlakozása megosztja a tagállamokat. A kétkedők szerint a világi, ám muzulmán Törökország, a maga több mint 70 milliós lakosságával túl nagy, túl szegény és kulturális értelemben túlságosan "más" ahhoz, hogy az európai klub tagja lehessen. Vita folyik arról, hogy Törökország egyáltalán menynyire európai, a Vatikán pedig a keresztény értékek felvizezését látná a muszlim törökök befogadásában. A németek és britek által vezetett "törökbarát tábor" ú gy véli, hogy Ankara csatlakozása alaposan megnövelné az Európai Unió stratégiai súlyát, és hidat képezne a muszlim világhoz. Ezt a tábort támogatja a kívülálló Egyesült Államok is, amely szívesen demonstrálná Törökország példáján az iszlámnak a fejlett vi lágba való sikeres integrálását. Az EU holland elnöksége javasolta, hogy a bizottság mondjon igent a csatlakozási tárgyalásokra, de azok csak később, mintegy két év múlva kezdődjenek el. Verheugen ezt elutasította. Ô a 2002es koppenhágai döntéshez tartja magát, amely szerint pozitív döntés esetén a tárgyalásokat "haladéktalanul" el kell kezdeni: ez négyhat hónapot jelenthet. Az bizonyos, hogy a tárgyalások hosszú évekig is eltarthatnak. Günter Verheugen egy héttel ezelőtt arra is utalt, hogy a bizottság elé kerülő jelentés egyik fontos eleme azzal foglalkozik majd, milyen hatással lehet Törökország európai uniós tagsága az unió egészére s például a döntéshozatalra, amely egyebek között az egyes tagállamok népességén is alapul. Amikor majd Ankara valóban csatlakozik az unióhoz, akkor bizonyosan Törökország lesz az Európai Unió legnépesebb tagállama. Verheugen viszont emlékeztette az EUtagállamokat arra, hogy az unió már elkötelezte magát Ankara felvétele mellett, feltéve, ha Törökország teljesíti a polit ikai feltételeket. A bővítési biztos egy héttel ezelőtt talányosan jelentette ki Brüsszelben, hogy a Törökországról szóló alapos októberi jelentése tartalmaz majd "egykét meglepetést is". Az üzleti világ világ mindenesetre óvatos
