Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-06
8 Mire jó nekünk az EU? Magyarország az Európai Unió tagjaként hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit a nemzeti politikában. Kibővült a mozgástere és közvetlen részesévé vált a nemzetközi problémák és válságok rendezésének. Ezt emelte ki a z Európai Unió külügyminisztereinek hét végi hollandiai tanácskozása kapcsán a magyar külügyminiszter. Kovács László a legjobb példaképpen említette a hatékonyabb érdekérvényesítést. A Balkánról folytatott vita lehetőséget adott a külügyminiszternek arra, hogy szót emeljen a vajdasági magyarok érdekében. Kiemelte, hogy nemcsak Magyarországnak, hanem az uniónak is érdeke SzerbiaMontenegro stabilitása és demokratikus fejlődése. Az államszövetségnek az EUhoz való közelítése pedig segítheti a demokratikus er ők térnyerését a nacionalizmussal szemben. A közelítés természetesen feltételekhez köthető. Ilyen például az együttműködés a Hágai Bírósággal a szerb háborús bűnösök felelősségre vonásában. Kovács László lapunknak azt is elmondta, felvetette, hogy ugyanígy feltételként kellene szabni a szerbiai, ezen belül a vajdasági kisebbségek helyzetének javítását is. Fontos lenne, hogy az EU jelezze: elvárja a magyar és más kisebbségek elleni erőszakos akciók leállítását. Ez azért is lényeges lenne, mert az etnikai fes zültség többet jelent emberi jogi problémánál: veszélyezteti SzerbiaMontenegró és az egész térség biztonságát. A tanácskozás kötetlen jellege miatt határozat egyetlen kérdésben sem született - a felvetést a külügyminiszter bevezetőnek szánta ahhoz, hogy a következő hivatalos ülésen a kérdés napirendre kerüljön, és hogy ahhoz a magyar kormány nevében írásban is javaslatot tegyen. A nemzeti mozgástér bővítését illetően Kovács László rámutatott: az uniós tagság arra is lehetőséget ad, hogy Magyarország bekap csolódjon az EU nemzetközi együttműködési rendszerébe. Így fontos lenne, hogy részt vehessen az EU és egyes ázsiai országok közt évek óta folyó párbeszédben. Ez utóbbiak egyelőre nem hajlandók a tíz új EUtagállam bevonására, illetve csak akkor, ha az EU h ozzájárul az emberi jogokat és a demokráciát léptennyomon megsértő Mianmar (Burma) részvételéhez. A holtpontról való kimozdulás és Magyarország bekapcsolódása érdekében ezért a külügyminiszter javasolta, hogy fogadják el az ázsiai országok feltételét. Bur ma demokratikus fejlődését ne az amúgy is eredménytelen elszigeteléssel, hanem inkább az embargó, a szankciók fokozásával és a burmai demokratikus ellenzék támogatásával segítsék elő. A tanácskozás napirendjén szerepelt a közelkeleti helyzet és ezen belü l az izraelipalesztin konfliktus rendezése is. Kovács László javasolta, hogy az EU gyakoroljon nyomást a legfontosabb szereplőkre. Az Egyesült Államokra azért, hogy legyen aktívabb és magatartása legyen kiegyensúlyozottabb, ne egyoldalúan Izraelbarát. Iz raelre a nemzetközi jog tiszteletben tartása, a nagyobb konstruktivitás és együttműködési készség érdekében, a palesztin vezetésre pedig azért, hogy indítsa el a régóta halogatott politikai, gazdasági és szociális reformokat. Ennek elmulasztása esetén ugya nis - még a független palesztin állam létrejötte előtt - kezelhetetlen és beláthatatlan következményekkel járó válsághelyzet alakulhat ki a palesztin területeken. Kovács László végül beszámolt arról is, hogy a résztvevő külügyminiszterekkel folytatott két oldalú beszélgetésein sok kérdést kapott a magyarországi fejleményekről. Elmondta: a miniszterelnökváltás és az új kormány megalakulása alkotmányos keretek között folyik, nem veszélyezteti az ország politikai, gazdaságipénzügyi stabilitását, és nem jelen t fordulatot a magyar külpolitikában. Népszava online vissza Készítette: Csoma Sándorné
