Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-03
12 Az Európai Unió úgynevezett koppenhágai kritériumainak, köztük a kisebbségek jogainak biztosítása nélkül Szerbia és Montenegrónak nincs esélye az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére - mondta tegnap, az E urópai Parlament (EP) külügyi bizottságának meghallgatásán Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa. A politikus - SzentIványi István magyar liberális euroképviselőnek válaszolva - egyben sajnálatosnak nevezte a vajdasági magyarellenes akciókat . Hasonló választ adott Bernard Bot, az unió soros elnökségét képviselő Hollandia külügyminisztere is, biztosítva SzentIványit arról: a tagállamközi tanács is figyelemmel kíséri a szerbiai történéseket. A magyar euroképviselők szemlátomást keresik a módj át, hogyan lehet felhívni Európa figyelmét a magyarverések ügyére. A kezdeti tapogatódzás után világossá vált számukra, hogy az EP emberjogi bizottságában ezt nem érdemes szóba hozni, mivel az csak a huszonötökön belüli jogsértéseknél illetékes. Márpedig a vajdasági magyarok esetében az unión kívül élő, nem uniós állampolgárokról van szó. Tabajdi Csaba, a kilenc magyar szocialista euroképviselő küldöttségvezetője szerdán azt javasolta az EP illetékeseinek, hogy a külügyi bizottság menesszen vizsgálóbizotts ágot Szerbiába. Tabajdi úgy véli: a szerb kormány, az illetékes hatóságok és különösen a rendőrség nem lépnek fel megfelelően az erőszakos cselekményekkel szemben. A Vajdasági Magyarok Szövetsége, más vajdasági magyar kisebbségi politikai szervezetek és a magyar kormány számos alkalommal határozottan kérte a szerb kormányt és rendőrséget, de nem tettek érdemi intézkedéseket. Günter Verheugen bővítési biztos kedden még teljességgel kitérő választ adott Schöpflin György néppárti (Fidesz) euroképviselő ugyan ezzel kapcsolatos kérdésére. Igaz, Belgrád egyelőre nem tagjelölt, így nem "bővítési ügy". Gál Kinga, az EP szintén néppárti (Fidesz) képviselője kérdésünkre a minap azt mondta: Strasbourgban, a két hét múlva esedékes plenáris ülésen hozza szóba a magyarve réseket. vissza Brüsszel, 2004. szeptember Védelemre szorulnak a vajdaságiak Népszabadság • Pilcz Nándor • 2004. szeptember 3. Kostunica miniszterelnök e hét elejére bejelentett, majd hétfőn elhalasztott vajdasági lát ogatása szerb sajtókörökben nem okozott felbolydulást. A rövid kormányközleményre igazából csak a helyi magyar média és a külföldi tudósítógárda harapott (volna) rá, persze hiába, mert bár a kormányfő a tartományban élő kisebbségek félelmeinek csillapítá sára készült, a felvezetés inkább titkos diplomáciára emlékeztetett. A tervezett látogatás időpontját a miniszterelnöki hivatal és a kisebbségügyi miniszter kabinetje annyira bizalmasan kezelte, hogy azt még a "megnyugtatandó" önkormányzatok és kisebbségi pártvezetőségek előtt is titkolta. A kisebbségiek utóbbi időben mármár ütemessé váló zaklatása most abbamaradt - egy hete egyetlen magyarra sem" járt rá a rúd" , remélhetőleg nemcsak átmenetileg. Ennek ellenére a korábbi atrocitásokat, sovén támadásokat nem felejtik könnyen a vajdasági magyarok, horvátok, szlovákok, ruszinok, Koszovóból ide menekült cigányok... Ők mindenképpen szívesen vennék, ha lenne a tartományban valamilyen nemzetközi iroda, amely szemmel tartaná sorsukat és meghallgatná panaszaikat. Ezt annál is inkább reálisnak tartják, mert a milosevicsi időkben Nenad Csanak, a vajdasági szkupstina mostani elnöke is sürgette EBESZképviselet felállítását. A helyzet figyelését pedig azért tartanák ajánlatosnak, mert eddigi tapasztalataik szerint ne m lehet fenntartás nélkül megbízni a belgrádi államvezetésben. Kostunica azért halasztotta el vajdasági körútját, mert a koszovói szerb kisebbség számára igyekezett előnyösebb helyzetet kivívni nemzetközi tényezők segítségével. Ezt a lehetőséget nem tagadh atja meg a délvidéki kisebbségektől sem. Még akkor sem, ha a koszovói szerbek "egyenjogúbbak" a vajdasági magyaroknál. vissza Újvidék, 2004. szeptember
