Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-30
11 Hasonló álláspontot képvisel az MDF is. "Egy esetleges érvénytelen vagy eredménytelen népszavazás olyan nemzetpolitikai veszélyeket hordoz, ami Trianonnal felérő károkat és talajvesztést okozhat a határon túl élő magyar nemzetiség számára" - fogalmazott a Heti Válasznak Dávid Ibolya párt elnök. Az MSZP majd csak akkor alakítja ki az álláspontját, ha kiírják a népszavazást - tudtuk meg Kozma József szocialista képviselőtől, aki hozzátette: a párt a szülőföldön maradást támogatja. (Nemrég a Szili Katalin szocialista házelnök vezetésével mega lakult Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma a kormány figyelmébe ajánlotta a kettős állampolgársággal kapcsolatos határon túli véleményeket.) Az SZDSZ viszont már a népszavazás elrendeléskor kijelentette: nem értenek egyet a határon túl élő magyarok ke ttős állampolgárságával. A pecsétek száma A Fideszben többen azt vetik fel, hogy a kettős állampolgárság helyett az autonómiát kellene támogatni. Noha a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást - nyilatkozta lapunknak Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője, aki az előző ciklusban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese volt. A kettős állampolgárság kérdése összetett, tartalma lehet akár többfajta (letelepedéshez kötött vagy úgymond "külhoni"), melynek minden aspektusát meg kell vizsg álni. Jogos igény, de amelyet mindenképpen ki kell egészíteni olyan más intézményekkel, amelyek jövőképet tudnak biztosítani a szülőföldön is, mint a kedvezmények rendszere (lásd státustörvény) vagy az autonómia intézménye. Ez utóbbi az adott állam és a ki sebbség alkujának eredménye, és egy folyamat végén fog kiderülni, hogy sikerüle bármilyen eredményt kiharcolni, személyelvű, kulturális vagy esetleg területi autonómiát elfogadtatni, amely együtt jár saját intézményrendszerek fenntartásával, iskolafenntar tással és egyéb döntési jogkörökkel. Gál Kinga szerint az áttelepülőket az késztetheti meggondolásra, ha van jövőképük, ha valós segítséget nyújt a magyar állam, és ha nem érzik azt, hogy lezárult a határ. Márpedig 2004. május 1jén a román, az ukrán és a szerb határ lényegében lezárult. Magyarország európai uniós csatlakozása óta sokkal könnyebben lehet vendég hazánkban egy ciprusi biztosítási ügynök vagy egy írországi kereskedő, mint egy erdélyi magyar egyetemi tanár. Míg az előbbiek - s velük együtt 50 0 millió európai - útlevél nélkül, szabadon járhatnak- kelhetnek át a határainkon, vállalkozásokat alapíthatnak nálunk, sőt a jövőben kedvezményes lakáshitelt vehetnek igénybe, addig egy kolozsvári magyar professzor román útlevelében gondosan számolgatják határőreink a pecséteket, hogy az illető nem léptee túl az előírt évi 180 napos tartózkodási időt (s csak akkor engedik be, ha felmutat 500 eurót). Út az urnához A Kárpátmedencei magyarok kettős állampolgársága iránti igényt már 1996 júniusában megfo galmazta az akkor még Csoóri Sándor vezette Magyarok Világszövetségének IV. kongresszusa. A lavinát azonban 2003 júniusában a szerb miniszterelnök, Zoran Zsivkovics indította el, amikor azt mondta a Szabadkára látogató Medgyessy Péter miniszterelnöknek, ni ncs ellenére, hogy a vajdasági magyarok magyar állampolgárságot kapjanak. Bár először sokkolóan hatott a magyar kormányra a kijelentés, később - főként Kasza József szerbiai magyar politikus követelésére - a Külügyminisztérium ígéretet tett, hogy szakértők kel megvizsgálja a kezdeményezést. A Magyarok Világszövetsége 2003 augusztusában jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a kettős állampolgárságról. Az utolsó pillanatig úgy tűnt, nem lesz meg a törvényben előírt kétszázezer aláírás, meglepetésre végü l több mint 320 ezer anyaországi állampolgár láttamozta a népszavazás kiírását kérő íveket. Amíg ez ki nem derült, lényegében senki nem foglalkozott az MVSZ kezdeményezésével. A cselekmény ugyanis már akkor több szálon futott. Vita alakult ki arról, hogy az Európai Unió joganyaga szerint Magyarország megtehetie, hogy a határon túliaknak állampolgárságot ad. Öt vajdasági magyar párt kezdeményezésére a köztársasági elnök is részt vett ennek eldöntésében: az általa felkért neves szakértők tavaly decemberben megállapították, hogy az állampolgárság megadása nem ütközik az európai jogba. Ugyanerre a következtetésre jutott, csak egy kicsit korábban a Magyar Demokrata Fórum, amikor kezdeményezte az állampolgársági törvény módosítását. Az MDF javaslata lehetővé te nné, hogy a határon túliak magyarországi lakóhely nélkül, kedvezményes honosítással kérhessék a magyar állampolgárságot. A
