Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-30
5 A több mint 600 ezres magyar országi cigányság 70 százalékának ma már a magyar az anyanyelve. Ezen kívül többségük a roma nyelv két változatát, a - gyakoribb - lovárit és a beást beszéli. Horváth Alaldár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, 1991 december 29én, újév alkalmából kö szöntötte cigány nyelven a jelenlévőket és a rádióhallgatókat: "Mure amale! haj romale, haj shavale! Te zsutil amen o Szunto Del, o Szunto Marija, but bax, haj but szasztyipe, pacsa, thaj bukurja. Thaven szasztye, taj baxtale! Kedves Barátaim! Cigányok! Te stvéreim! Adjon az Isten, a Szűz Mária sok szerencsét, sok egészséget, békességet, boldogságot! Úgy adja a Szent Isten!" - mondta. vissza +++ brg/bbb/bkj 10.47 LMT 290904 2605 BP0291 4 160 MTIb1124 A határon túli magy ar irodalom hete Székesfehérvárott kod: irodalom/KULT fk: HU ld: Székesfehérvár, 2004. szeptember 29., szerda (MTI) - A mítosz és a transzcendencia a határon túli magyar irodalmakban - e témakört tűzték napirendre a határon túli magyar irodal om hete szervezői a Székesfehérvárott szerdán kezdődött tanácskozáson. Az immár negyedik alkalommal megrendezett programsorozatra Marosvásárhelyről, Ungvárról, Lendváról, Csíkszeredáról, Kolozsvárról és Óbecséről érkeztek irodalomtörténészek, kritikuso k, szerkesztők, valamint az ottani irodalmi élet képviselői. A tanácskozást a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, a Vörösmarty Társaság és a Kodolányi János Főiskola szervezi. A hitregéről és a megvita tásra szánt témáról Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Literatura főszerkesztője tartott bevezető előadást, majd Pécsi Györgyi irodalomtörténész méltatta a metafizikai végtelenség és racionális hit Szilágyi Domonkos költészetében betöltött szerepét. A találkozó első napján előadás hangzott el a Tamási Áron- novellákban felbukkanó népi hiedelmekről és mitológiai ősképekről, a romániai magyar köztudatban létező mítoszokról és a mitikus mesékről, a Bibliának a határon túli magyar költészetben való megjele néséről, továbbá Lászlóffy Aladár költészetéről. A határon túli magyar irodalom hete alkalmából szerdán irodalmi esten mutatkoztak be az olvasóközönségnek a rendezvénysorozat vendégei. A program pénteken a gorsiumi régészeti park megtekintésével zárul . vissza +++ bri/bdáv 15.26 LMT 290904 1739 BP0382 4 130 MTIb1167 Menekültstátust kapott a Vajdaságból elmenekült Sötét család kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. szeptember 29., szerda (MTI) - Menekült státust kapott Magyarországon a Sötét család, akik a folyamatos zaklatások miatt hagyták el a Vajdaságot - közölte a belügyminiszter az MTIvel szerdán. Sötét László és felesége, valamint Klementina és Denisz nevű gyermekeik számára, kérelmükre a menekültstátust kivételes méltányosságból megadtam - mondta Lamperth Mónika. A belügyminiszter indoklása szerint a magyar család olyan zaklatásnak volt ki téve a Vajdaságban, ami "végső elkeseredésig vezetett" és így jutottak arra a döntésre, hogy "végérvényesen elhagyják a hazájukat". Mint mondta, a menedékjogról szóló 1997. évi 139es törvény lehetővé teszi, hogy menekültként ismerjék el azt a személy t, akinek esetében a belügyminiszter humanitárius okból kivételesen méltányosságot gyakorol. "Ezt a határozatot én hoztam meg, és az egész családra nézve a mai napon aláírtam" - közölte. A törvény 3. paragrafusának 5. pontja szerint "menekültként kell elismerni azt, akire nézve a belügyminiszter humanitárius okból, kivételesen méltányosságot gyakorol". A vajdasági magyar család szeptember 17én menekült Magyarországra, miután Sötét Deniszt kétszer verték meg magyarsága miatt: egyszer két évvel ezelőtt a középiskolában, másodszor idén augusztus 22én. A család az utolsó esetet nyilvánosságra hozta abb an bízva, hogy elejét vehetik a további incidenseknek. Ennek ellenére a zaklatások tovább folytatódtak, ismeretlenek 35 centis kést szúrtak házuk ajtajába, vörös festékkel írták rá a "halál" szót, házuk falára pedig a "Megdögletek, magyarok" fenyegetést fi rkálták.
