Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-29
9 között az áll: a városi tanács és a bíróság döntése ellentétes a demokrácia alapvető elveivel, eljárásjogi szabályokba ütközik, és az épület eltulajdonításával egyenértékű – hangzott el a Magyar Rádióban. A Kárp átalja című hetilap szerint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola leendő, jelenleg vitatott tulajdonú épületének ügyében pozitív fejlemény, hogy múlt pénteken Ivan Rizak, Kárpátalja kormányzója másodszor is tárgyalt a kérdésről az intézmény veze tőivel. Rizak szerint a Beregszászi Városi Tanács egy jelképes összeg ellenében is átadhatná a Rákóczi főiskolának a volt beregszászi törvényszéki palotát. A Beregszászi Városi Tanács részéről ugyanakkor e pillanatig nem hangzott el arra vonatkozó javaslat , hogy készek lennének elengedni vagy legalábbis jelentősen mérsékelni a főiskola ingatlanáért megszabott majd egymillió hrivnyás vételárat, annak ellenére sem, hogy a városi tanács 2002ben a leromlott állagú épületet a helyreállítás fejében adta át azt a tanintézménynek, s a Rákóczi főiskola azóta a névértéket jelentősen meghaladó összeget fektetett a javítási munkálatokba. Mint ismeretes, a beregszászi járási bíróság az ügyész beadványa nyomán megsemmisítette a Beregszászi Városi Tanács és a végrehajtó bizottság 2002ben kelt határozatait a Kossuth téri épületnek a Rákóczi főiskola tulajdonába való átadásáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerint az említett politikai támadások hátterében egyértelműen az Ukra jnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és annak vezetősége áll, ugyanis a demokraták szeretnék átvenni az oktatási intézmény irányítását. A magyar kormány a beregszászi főiskola vezetőinek többszöri kérése ellenére sem lépett fel a kijevi vezetésnél az intézmény érdekében. BálintPataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nemrég levélben fordult Kovács Miklóshoz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökéhez, melyben egyebek mellett leszögezte: „a főiskolát a határon túli magyar fels őoktatás fontos intézményének tekintjük, a működésével összefüggő fejleményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük.” Mádl Ferenc magyar államfő levelet intézett az iskola ügyében Leonyid Kucsmához, ám válasz ezidáig nem érkezett. Putnok − A rendszervál tást követően sikerült fejlődési pályára állítani Putnokot − Határon átnyúló kapcsolatok [20040929] A fővárostól 175 kilométerre fekvő, 7500 fős BorsodAbaújZemplén megyei település a szlovák – magyar határ közelében található. A hosszú időn át mezővá rosi rangot viselő Putnok 1950 után önálló tanácsú község, majd 1989 óta újra város. Határ menti fekvése miatt fontos szerepet tölt be a határon átnyúló gazdasági és kulturális kapcsolatokban. A rendszerváltás előtti évtizedekben a város gazdasági jelent ősége folyamatosan csökkent. A térséget korábban jellemző, bányászathoz kapcsolódó tevékenységek megszűntek, helyettük hasonló foglalkoztatást biztosító munkahelyek nem jöttek létre. A város intézményeit átvette Ózd, és a mezőgazdasági főiskolát is megszün tették. A rendszerváltás után azonban sikerült fejlődési pályára állítani a várost. Több száz milliós infrastrukturális beruházásokat végeztek, folytatták a közművesítést, mezőgazdasági mintafarmot létesítettek, és nagy hangsúlyt helyeztek a kulturális lét esítmények fejlesztésére, programok bővítésére. Az önkormányzat által 1997ben indított beruházások, mint például a gázhálózat kiépítése, az autóbuszvárók kialakítása, valamint a parkosítás, mind javítják a város külső képét. A hosszú távú tervek között szerepel a szennyvízhálózat bővítése és az úthálózat teljes pormentesítése. Az elmúlt négy évben összesen mintegy 505 millió forintot fordított a város különböző fejlesztésekre. Korszerűsítették a közvilágítást, új mentőállomás épült, továbbá felújították a Gömör Múzeumot és a művelődési házat. Pihenőparkot és szabadidős létesítményeket alakítottak ki. A kétmilliárdos költségvetésű város az idén összesen 260 millió forintot költ beruházásokra.
