Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-28
19 kohézió - követésében." Talán (az én ízlésem szerint) túl nagy hangsúlyt kap az, hogy a szociálpolitika fo ntos "termelési tényező", de ez mindig kiegé szül a kifejezetten társadalmi célokkal. Széles kör véli nálunk, hogy a csatlakozás a nagyobb uniós követelmények miatt rontja a társadalom gye ngébb, rosszul felkészült harmadának helyzetét. Én azt hiszem, hogy 1990 és 2000 között nálunk már tú lnyomó rész ben lezajlott, gyakran megfelelő társadalmi védelem nélkül, egy megrendítő szelektálási foly amat. Kirostált a gazdaságból több, mint egy millió embert, a legkevésbé felkészülteket, a legkevésbé "pia cképeseket", és súlyosan elszegényítette a társadalom harm adát. Nem állítom, hogy több vesztes nem lehet, csak azt, hogy az eddigi tapasztalatok alapján ezért nem a csatlakozás a felelős. Viszont azt remélem, hogy az Unió nagyobb védelmet nyújt e folyamatokkal szemben, hogy szociálpolitikai elvei felhasználásával e folyamat rossz következményeit lehet enyhíteni, illetve további romlásnak elejét lehet venni. Az uniós e lvekkel például az lenne összhangban, ha nagyobb védelmet, minimális megélhetést biztosító jövedelmet nyújtana az ország a ma rosszul ellátott, vagy teljesen ellátatlan munkából kiesetteknek. Az is összhangban lenne az uniós gyakorlattal, ha a családok nagyobb védelmet kapnának abban, hogy ne veszítsék el lakás ukat az aránytalan lakhatási költségek miatt. Az Agenda szemléletének az felelne meg, ha a tu dásalapú ga zdaság előretörése nem követelne új áldozatokat, azaz ha preventív intézkedésekkel megelőznénk egy újabb elszegényedési hullámot. Az ilyen vágyaknak azért van valamelyes realitásuk, mert most már Magyaro rszágnak is el kell készítenie a társadalmi kirekeszté s állásáról szóló helyzetjelentést, és ki kell dolgoznia az átfogó kétéves programot a szegénység csökkentésére, az összetartozó társadalom erősítésére. Vagyis a csatlakozás követeli meg tőlünk, hogy társadalompolitikai program készüljön egy jobb minőségű társad alomért. A másik jó hír a civil társadalom szerepével kapcsolatos. A munka világának és számos más életfeltételnek a változásai, a globális trendekből adódó problémák nyomán egyre több olyan társadalmi kérdés merült fel, amelyek nem fértek el a hagy ományos munkaügyi érdekegyeztetés keretében. Egyre több civil szervezet jött létre, amelyek ezen ügyek szószólóivá váltak, Ahogy az Unió bővült, úgy formálódtak át az ilyen helyi vagy országos civil megmozdulások nemzetközi szerveződésekké és hálózatokká. A kilencvenes évek közepén vált világossá a Bizottság számára,hogy a hagyományos társadalmi partnereken, azaz a munkavállalói és munkáltatói szervezeteken kívül más civil partnerekkel is szót kellene érteni uniós szinten, ha az Unió hat é- kony és demokratiku s szociálpolitikát akar. Intézményesült egy olyan eljárási rend, amelynek során civil szervezetek igen erős legitimációval, valóságos társadalmi támogatással tanácskozói jogot, "konzultatív státust" kapnak. Mára több, mint 70 szociálpolitikai profilú civil szervezet kapott Uniós szintű "akkreditáci- ót", és a különböző szakterületeknek is megvannak a legitim módon elfogadott konzultatív civil partnerei. Megalakult az "NGOplatform", amely a fontos társadalmi célokért - a rasszizmus, az előítéletek, a sze- génys ég ellen, a jogok erősítéséért - szót emelő civil szervezetek tanácskozási fóruma. 1996 óta 18 havonta ül össze az EU szintű Szociális Fórum. Ezen a fórumon a szociális partnerek, az NGO platform, és az Euró- pai Bizottság vesznek részt. A civil társadalomma l való konzultáció korai stádiumban veszi kezd e tét, ami- kor egyegy új elgondolás még valóban formálható. Ahhoz, hogy ez a demokratikus modell műkö d jék, erős civil társadalom, felkészült civil szervezetek is kellenek. Úgy tűnik, hogy uniós szinten léteznek. Nem kis sikerként könyvelik el, hogy civil nyomásra került be a most formálódó alkotmánytervezetbe a szociális Európáról szóló XI. fejezet, és alakult meg egy külön munkacsoport, amely e fejezet tartalmát készíti elő. A cél az lenne, hogy az európai alkot mány szövegébe bekerüljenek az "oszthatatlan emberi j o gok", amelyek tehát a polgári és politikai jogokon túl az emberhez méltó lét jogát is rögzítik. A formai ker e tek nálunk is megvannak, ötvenezer körüli civil alapítvány és szervezet működik. Ám azért töb b a nyitott kérdés. Kérdés, hogy megvane a civil társadalomban a szükséges erkölcsi tartás és szakmai felkészültség ahhoz, hogy ön- magával is vitatkozva kidolgozza az intézményesülés folyamatát, s azután valóságos partner legyen? S még nagyobb kérdés, hogy a politika vállaljae azokat a bonyodalmakat, amelyek a civil szervez e tek nemcsak formai, hanem tartalmi, intézményesített részvételével járnak. Miközben nálunk arról vitatkoznak, hogy hová kellene tovább zsugorítani az államot, illetve a közfelelőss é- geket, az Unió kiáll az erős jóléti rendszerek, az európai szociális modell mellett , amely - Romano Prodi fogalmazásában - " a demokrácián, a szabads ágon és a szolidaritáson alapul". Jó lenne ehhez a szociális Európához is csatlakozni. vissza Ferge Zsuzsa szociólogus
