Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-27
13 Szász Jenő utalt egy székelyföldi közvéleménykutatás eredményeire, amelyek szerint a megkérdezettek 88 százaléka igényli a területi autonómiát. A politikus megismételte korábbi álláspontját, amel y szerint ha az RMDSZ nem fogadja el az MPSZnek a közös előválasztásra és jelöltállításra vonatkozó javaslatát, a romániai magyarság azt kockáztatja, hogy elveszíti parlamenti képviseletét. Emlékeztette a hallgatóságot: az MPSZ összmagyar előválasztásokat javasolt, amelyen minden magyar ember részt vehet jelöltként vagy szavazóként egyaránt, függetlenül szervezeti tagságától. Az RMDSZ javaslata szerint azonban jelölt csak RMDSZtag lehet, szavazó pedig mindenki más is - mondta Szász Jenő, ironikusan megjeg yezve: "Így tehát az MPSZ szavazóinak joguk lett volna az RMDSZre szavazni, joguk lett volna saját szervezetük, a Magyar Polgári Szövetség politikai identitását és függetlenségét felrúgni". Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszó lalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét, hangsúlyozva, hogy ez integrációs kérdés is. Vagyis - fejtegette , ha Románia nem adja meg e közösség számára az autonómiát, az azt jelenti, hogy ez az orsz ág nem érett még az európai uniós tagságra. Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke felszólalásában ugyancsak bírálta az RMDSZt, amiért az korábban az egység hamis látszatával kiszorította belső ellenzékét, utána pedig nem volt hajland ó részt venni egy az MPSZszel közösen szervezett belső választáson. A kettős állampolgárságról szóló népszavazást Kövér szerint rossz időben, rossz módon kényszerítették ki a kezdeményezők, olyan helyzet teremtődött, amelyben csak igennel vagy nemmel lehe t voksolni. Egy tisztességes, nemzetéhez, hazájához kötődő magyar ember csak igennel válszolhat - mondta a politikus. Hozzáfűzte azonban: ez a népszavazás rengeteg veszéllyel jár. Egy politikaiföldrajzi Trianon után ugyanis lelki Trianont okozhat, ha e né pszavazás nem lesz eredményes, s ha egy esetleges negatív eredményből a határon túli magyarok azt olvassák ki, hogy az anyaországi magyarság lemondott róluk. Ez esetben csak erősödni fog az elvándorlás, a beolvadás és az apátia - mondta Kövér. Ennek elkerü lése érdekében a fideszes politikus szerint minden jóérzésű embernek össze kell fognia mindkét országban, és félre kell tenniük azokat a politikai nézetkülönbségeket, amelyek egyébként más kérdésekben megnyilvánulnak. A kongresszushoz levélben intézet t üzenetet az egyébként meghívott Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Megállapította: alapvetően fontos a romániai magyarság jövője szempontjából, hogy a parlamenti képviselet semmivel sem pótolható lehetősége ne vesszen el. "Mindehhez összefo gásra és együttmunkálkodásra van szükség az erdélyi magyarság soraiban és a magyarmagyar kapcsolatrendszerben egyaránt, amihez a Magyar Szocialista Párt továbbra is partner kíván lenni. Meggyőződésem, hogy az anyaország és a határon túli magyar politikuso k és közszereplők célja közös: a határon túli magyarság felemelése és közösségként való megtartása szülőföldjén" - írta Kovács László. Szerinte azonban e cél érdekében elengedhetetlen az európai közvélemény támogatása és az érintett államokban a többségi n emzet elfogadó viszonyulása vagy legalább megértése. vissza +++ kgf/kkn 16.04 LMT 250904 5683 BP0127 2 230 MTIk1032 Gyurcsány Ferenc a balkáni stabilitásról tárgyalt Athénban kod: KULP fk: GR/HU ld: Ath én, 2004. szeptember 25., szombat (MTI) - A balkáni stabilitás erősítésében játszott magyar és görög szerepről, Törökország európai uniós csatlakozási esélyeiről, valamint kölcsönös lobbikérdésekről tárgyalt szombaton Gyurcsány Ferenc miniszterelnökjelölt Kosztasz Karamanlisz görög kormányfővel Athénban. "A beszélgetés fő témája a balkáni politika alakításában való közös részvétel lehetőségének és szükségességének taglalása volt" - összegezte a találkozón elhangzottakat az MTInek telefonon nyilatkozva a magyar politikus. Gyurcsány Ferenc kifejtette görög kollégájának, hogy a magyar külpolitika - az 1990es évek elején megfogalmazott - fő céljai: az euroatlanti integráció, a szomszédos országokkal való kapcsolatok rendezése, valamint a határon túl é lő magyarság érdekeinek hatékonyabb képviselete nagyrészt teljesültek. "A magyar külpolitika új célok, új hangsúlyok meghatározásának küszöbén áll, és ebben Magyarországon egyetértés övezi azt a szándékot, hogy vállaljunk markánsabb szerepet a balkáni országok és általában a balkáni régió stabilitásának fokozásában, a gazdasági, kulturális és egyéb együttműködés fokozásában" -
