Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-23
11 szuk szerint ismételt fizikailelki terrornak voltak kitéve. Ügyükben ritka gyorsan léptek a magyar hatós á- gok. Röszkéről a Határőrség hivatali gépkocsijával szállították őket a befogadóállomásra, Lamper th Mónika belügyminiszter pedig már aznap utasította a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy minél gyo rsabban adják meg a menekültstátust a csalá d tagoknak. Ami önmagában is unikum: határon túli magyar kisebbséghez tartozó személy az utóbbi egy évt izedben egyáltalán nem folyamodott menekültstátusért M agyarországon. A szocialista pol i tikusok tehát „rámozdultak" az ügyre, ami azt sejteti, hogy a szocialisták az eddig a FideszMPSZ territóriumának tekintett szomszédpolitikában is határozottabb hangra v áltanak a jövőben. A magyar kormány esetleges eltökéltségének a menekültstátus megadása ügyében ugyanakkor számos n egatív következménye is lehet. Szerbiai magyar politikusok, köztük Józsa László, a M a gyar Nemzeti Tanács elnöke is kifejtették, hogy „ez ro ssz értelemben vett pozitív jelzés azoknak, akik el akarják távolítani a m agyarságot a Vajdaságból". Ugyanakkor hozzátette: emberileg persze megérti a család döntését. Más érte lmezések szerint ha a magyar hatóságok megadják a menekültstátust Sötétéknek, an nak óhatatlanul is Sze rbiával szembeni politikai színezete lehet, hiszen ezzel az onnan érkezőket egy kalap alá veszik az afgán vagy iraki menekültekkel, Szerbiát pedig azokkal az országokkal. Ha pedig az új EUtag Magyarország ilyen érzetet kelt a szerb politikai berende z kedéss el kapcsolatban, az kétségkívül nehezítheti Szerbia útját az unióval kialakítani kívánt strat é giai partnerség elérése felé. Dorgálás Strasbourgból Nem túl valószínű, hogy az Európai Parlament (EP) a közeljövőben tényfeltáró bizottságot küldene Szerbiáb a a vajdasági magyar okat érintő atrocitások kivizsgálására - jelezte a HVGnek Doris Pack német kereszténydemokrata euroképviselő, az Albániával, Bos zniaHercegovinával, valamint Szerbia és Montenegróval való kapcsolatokért felelős úgynevezett interparlame ntáris EPdelegáció elnöke. Az általa vezetett többpárti testülettől ugyan éppen ezt igényli a vajdasági kisebbségek za k latását elítélő múlt heti EPhatározat, de Pack úgy véli, már az is igencsak kockázatos volt, hogy az EP az uniós képviselőház magyar ta gjainak nyomására éppen a szerbiai helyhatósági választások előtti napokban ítélte el a magyar kisebbség elleni incidenseket. „Tartok az ottani radikál isok megerősödésétől, s hogy az EUnak még a puszta említését is fenyegetésként fogják fel" - fogalmazta meg Pack utóbb beigaz olódott aggodalmait hétfőn, még a szerbiai választási eredmények ismerete nélkül. A magyar EPképviselők által saját frakcióikban kezdeményezett tervezetek némi változáson me n tek át, amíg kialakult a valamennyi politikai csoport álta l elfogadott végleges szöveg. A szociali s ták javaslata például úgy fogalmazott, hogy a zaklatások elszenvedői „kizárólag a Vajdaságban élő magyar kisebbségek", míg a néppárti tervezet „magyar és horvát (római katolikus) sírok meggyaláz ás á- ról" tett említést . A jóváhagyott határozat végül „különösképpen a magyar kiseb b séget" ért szervezett zaklatásokra hivatkozik. Az EP zöld frakciója - amelynek nincs ugyan magyar tagja, de a vajdasági ügyekre figyelő emberi jogi albizottság elnöke a zöld párti francia Heléne Flautre - Belgrád figyelmeztetésével egyidej ű leg a magyar kormányt is fel kívánta volna szólítani a kettős állampolgárság ügyének felelősségteljes kezelésére. Ez a kitétel azonban az egyezkedések során végül kimaradt a határozatból, amely az ember i jogok ismétlődő vajdasági me g sértését megállapítva az erőszakos cselekedetek bűncselekménnyé minősítését, kivizsgálását és a jövőbeni hasonló es e tek megelőzését követeli a szerbiai és a vajdasági hatóságoktól. Az EPhatározat egyébként a két másik uniós intézm ényt - a kormányokat tömörítő Tanácsot és az Európai Bizottságot - is felszólítja a vajdasági fejlemények szoros nyomon követésére. Ám aligha véletlen, hogy az uniós külügyminiszterek tanácsa a vasárnapi v á- lasztások előtt, múlt hétfőn tartott ülésén semmil yen balkáni kérdést nem tűzött „műsorra", így Kovács László külügyminiszter csak napirenden kívül hívhatta fel kollégái figyelmét a vajdasági problémákra. Akkor semmilyen közös közlemény sem született ez üg yben, az viszont nyilvánossá vált, hogy Javier Sol ana, az EU külpolit i kai főmegbízottja két nappal korábban egy brüsszeli négyszemközti találkozón intézkedéseket igényelt Vojiszlav Kostunica szerb elnöktől. Sőt az uniós tagállamok belgrádi nagykövetségei is „fi gyelési" feladatot kaptak. „Minden ország, am ely az Európai Unióval szoros kapcsolatra törekszik, tisztában van vele, hogy ehhez megköv eteljük az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását" - fogalmazott általánosságban, de érthetően a HVGnek Emma Udwin, a Szerbiának idén nyújtott 212 millió e urós EUtámogatás kasszakulcsát a kezében tartó Chris Patten brüsszeli biztos szóviv ő je. KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL Kettős esély Ha nem támadja meg senki az Alkotmánybíróságon a parlament múlt hétfői döntését a kettős á l lampolgárság ügyében tartandó né pszavazásról, akkor Mádl Ferenc államfőnek a döntés hivatalos közzétételét követő 15 napon belül ki kell írnia a referendumot -
