Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-02
18 Genf), Calin Popescu Tariceanu (a PNL alelnöke), Micula Ioan (Transilvania General), Constantin Teculescu (elnök, CEC), Both János (kuratóriumi titkár, UKKA) Helyi autonómiák - polgármestere k választás után, Szász Jenõ (Székelyudvarhely, MPSZ), Ráduly Róbert (Csíkszereda, RMDSZ), Kovács Zoltán (Érmihályfalva, RMDSZ), Anghel Mihai (Nagybánya, PNL) Az Európai Unió további bõvítése és a Balkán, Lõrincz Csaba (az Országgyûlés Külügyi Bizottságá nak fõtanácsadója), Molnár Gusztáv (Teleki László Alapítvány), moderátor Bába Iván (fõszerkesztõ, Budapest Analyses) Feladata lesze a sajtónak a "nemzeti" problematika, a "nemzeti identitás" kérdésköre az uniós csatlakozás után? Bíró Béla (egyetemi taná r, újságíró), Csermely Péter (Magyar Nemzet), Csinta Samu (Krónika), Ablonczy Bálint (UFI), Ioana Lupea (Cotidianul), Mucsányi Mariann (Inforádió) Cornel Nistorescu (Evenimentul Zilei) Ambrus Attila ( MÚRE elnök) A civil önszervezõdés és a civil szférába n rejlõ lehetõségek, Potozky László, beszélgetõtársa: Hajdó Csaba Országok, nemzetek, régiók Európája, meghívott elõadók: Martonyi János (volt külügyminiszter, Magyarország), Dinu Zamfirescu (PNL országos elnökségi tag), Christian Passin (Project Manager , Political Academy of the Austrian People's Party), Michael Mates (USA romániai fõkonzul), Adrian Severin (parlamenti képviselõ, az EBESZ parlamenti közgyûlésének tiszteletbeli elnöke), Szilágyi Zsolt (parlamenti képviselõ, az EMNT alelnöke), moderátor: N émeth Zsolt (parlamenti képviselõ, a Külügyi Bizottság elnöke) Az Európai Unió bõvítése és következményei. Meghívott elõadók: Orbán Viktor (elnök, FideszMagyar Polgári Szövetség), dr. Elmar Brok (az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke), Emil Constantinescu (Románia egykori elnöke), Tõkés László (EMNT elnök), Emil Boc (Kolozsvár Polgármestere), Gheorghe Ciuhandu (Temesvár polgármestere), moderátor: Szász Jenõ (a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Székelyudvarhely). A felsorolt politikai vonatkoz ású elõadásokon kívül volt ugyanennyi kulturális esemény is. A fentiekbõl érzékelhetõ a szabadegyetemi hét színvonala, sokrétûsége és terjedelme. A tusványosi program az európai integráció alapvetõ kérdéseit boncolgatta: a jellegzetesen interetnikus körn yezetben miképp alakul az országok, nemzetek, régiók Európája. Németh Zsolt moderátor felvezetése szerint olyan kérdésekre keresték a választ: milyen folyamatok várhatók az unión belül, miként zajlik a következõ bõvítési kör, mi lesz a bõvítési körön kívül . Európai szemszögbõl közelítette meg a kérdést az Osztrák Néppárt Politikai Intézetének feladatigazgatója. Christian Passin szerint az integráció folyamatában egyik legfontosabb kérdés, hogy ismerjük az illetõ ország, térség, nép vagy népcsoport történel mét, kultúráját. Hiszen csakis ezen az alapon lehet közelíteni, netán megvalósítani a tényleges integrációt. Mondandóját rengeteg, elsõsorban balkáni példával illusztrálta, ahol a diverzitás, az etnikai és kulturális sokszínûség rendkívül sok kérdést vetet t és vet fel. Románia tekintetében az elõadó úgy vélte, hogy bár nem annyira bonyolult és kényes a helyzet, mint a többi balkáni államban, itt is rendkívül hamar változik a politikai tájkép, a törvények labilisak, illetve sokszor diszkriminatívak (konkréta n a romániai párt- és választási törvényre utalt). Ugyanakkor a magyarságon belüli demokrácia alapvetõ kérdésének nevezte azt, hogy érvényesülhessenek a különbözõ politikai opciók. Szilágyi Zsolt képviselõ az integrációt egy magasabb fokú komplexitás befo gadásaként és hasznosításaként határozta meg, amelyben az állam egyrészt Európa, másrészt a régiók számára enged át szuverenitásából, hatásköreibõl. Ezért jogos a kérdés, hogy abban a Romániában, ahol még mindig azt sugallják, hogy a nem román, a nem ortod ox és a nem regáti identitás eleve veszélyforrás, lehete sikeres az európai integráció. Hiszen Európában a szuverenitás hagyományos megközelítése megszûnt, ezért azokat az európai modelleket kell elõnyben részesíteni, amelyek a regionalizmust erõsítik. A régiók Európa motorjai, az autonómiák pedig a stabilitás, a biztonság és a társadalmi béke garanciái. Ezért Szilágyi úgy gondolja, hogy az autonómia nem sajátosan magyar ügy, hanem európai, az integráció egyik legfontosabb kérdése. Martonyi János elõadásá ban az integráció két alapvetõ kérdésére világított rá: az integráció a korlátlanul szuverén állam meghaladásáért jött létre, ebben jelentõs sikereket ért el (például az egységes piac), de alig foglalkozott az emberi közösségekkel, a nemzeti és egyéb kiseb bségekkel. Ezért az elkövetkezõ idõszak
