Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-22
9 nagyköveteket. Megjegyzendő, hogy a szerb kormány a múlt hét végén ugyancsak szakbizottságot alakított, amely jelentést készít a vajdasági nemzetek közötti viszonyról és a megtörtént incidensekről. A dokumentumot átadják a nagyköveteknek. Ljajic hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség lélekszámbeli arányának megfelelően van képviselve a hatalom minden szintjén, s ez alól csak a rendőrség kivétel. A belügyi szervekben a magyarok részaránya mindössze 1,3 százalékos, háromszor kisebb, mint amekk ora a magyarok lélekszáma az összlakossághoz képest. A miniszter szerint ez a milosevici politika következménye, s időnek kell eltelnie, hogy a nagyobb számú magyar kapjon megfelelő rendőri képzést. A hatóságok ösztönözni kívánják a magyarokat a rendőrségi kötelékbe való belépésre. Ljajic felhívta a nagyköveteket, hogy látogassanak a Vajdaságba, s - mint mondta - a magyar kormány legitim joga, hogy érdeklődjék a magyar kisebbség helyzete iránt. A miniszter szerint Belgrádnak nincs mit takargatnia, nem akarja a ténylegesnél kisebbnek beállítani a problémát, viszont meg akarja mutatni, hogy SzerbiaMontenegró többett tett bármelyik más térségbeli országnál a kisebbségek védelmeért. A sajtótájékoztatón Dusan Spasojevic, Boris Tadic szerb elnök külpoli tikai tanácsadója, aki bejelentette, hogy hamarosan Tadic is a Vajdaságba látogat. A tanácsadó szerint a rendőrséget és a bíróságokat arra kell ösztönözni, hogy gyorsabban járjanak el a vajdasági incidensek ügyében, és kemény büntetést szabajanak ki azokra , akik etnikai indíttatásból követnek el bűntényeket. vissza +++ kfn/kpj 16.58 LMT 210904 3298 BP0421 4 230 MTIk1080 Magyar előadók a kisebbségek és az ifjúság oktatásáról egy brüsszeli tanácskozáson kod: emberi jog/OKTA/eu/NKSZ/JOGI fk: BALK/BE/HU ld: Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2004. szeptember 21., kedd (MTI) - Biztosítani kell a kisebbségeknek, hogy gyermekeik olyan típusú oktatásban vehessenek részt, amilyenben taníttatni sze retnék őket - hangoztatta Járóka Lívia (FideszMPSZ), az Európai Parlament (EP) magyar képviselője kedden Brüsszelben azon a tanácskozáson, amelyet EP és balkáni parlamenti képviselők részvételével rendeztek az ifjúság és oktatás témakörében. Az albán, macedón, szerb és más keleteurópai országok honatyái számára tartott szeminárium főszervezője Doris Pack, az Európai Néppárt balkáni országokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője volt, a fővédnök pedig Viviane Reding, az Európai Bizottság oktatásügyi és kulturális felelőse. A magyar előadók között volt Kósáné Kovács Magda (MSZP) és Hegyi Gyula (MSZP) is. Járóka Lívia a kisebbségek és az oktatás helyzetéről folytatott vitában az elmúlt öt év tapasztalatairól beszélt. Úgy vélte, hogy Magyarországon a csatlakozás előkészítésekor e célra kapott uniós pénzek felhasználása nem volt kellően hatékony. A felzárkóztató oktatással szemben előnyösebbnek mondta az integrált oktatást és hozzátette, hogy Magyarországon ez túlságosan lassan történik, így félő, ho gy egy egész nemzedék megint kiesik az állásszerzés lehetőségéből. Elengedhetetlennek nevezte a roma szervezetek bevonását az oktatási projektekbe. A magyar képviselőnő később az MTInek nyilatkozva úgy értékelte, hogy minden európai országban problém a a kisebbségek oktatása. Utalt a franciaországi fejkendővitára, amely példázza, hogy a kisebbségek kezelése nyugaton is mekkora problémát jelent. Úgy vélte, a megoldáskeresés terén Magyarország sok uniós országnál előrébb jár. Kósáné Kovács Magda a s zemináriumon kifejtette: az iskola legyen a demokrácia műhelye, ám ez nem jelenti, hogy különböző politikai irányzatok harci terepévé válhat. Ugyanígy meg kell akadályozni azt is, hogy ideológiai küzdelmek színtere legyen, s érvényesíteni kell az oktatás é s nevelés során az alkotmányban biztosított lelkiismereti és vallásszabadságot - hangoztatta. Az iskola és a gazdaság kapcsolatát elemezve elmondta: a térség hosszú távon nem építhet mai előnyeire, az alacsonyan képzett munkaerőre, létre kell hozni a koráb ban létezett szakemberképzés, illetve az élethosszig tartó felnőttoktatás kereteit. Hegyi Gyula arról beszélt, hogy a rendszerváltás következtében Magyarországon összeomlott a szakmunkásképzés. Úgy vélte, ma már az is probléma, hogy sok szegényebb sorú gyerek az általános iskolát sem végzi el, így semmilyen szakképzésben sem tud részesülni. Ezért is fontos iskolatípus lenne az, amely "második esélyt" ad azzal, hogy az iskolából kimaradt gyerekeket előkészíti valamilyen szakképzésre. A
