Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-20
23 A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett, Az Autonómia: cél vagy eszköz című tanácskozáson önkormányzati és gazdasági sza kértők, történészek és politikusok értekeztek a közösségi önrendelkezés jogi, gazdasági és társadalmi kérdéseiről, lehetőségeiről. Az autonómia nem cél, hanem egyértelműen eszköz - szögezte le előadásában az RMDSZ elnöke, aki szerint a cél nem önmagában az autonómia, hanem az erdélyi magyar közösség megmaradása, boldogulása, és ennek eszközei a különböző formájú autonómiák. A szónok úgy értékelte, hogy az elmúlt időszakban elért eredmények, így az anyanyelvhasználat megteremtése, az elkobzott közösségi és magánjavak visszaszerzése révén az RMDSZ megteremtette az autonómia létrehozásának előfeltételeit. E tekintetben legalább ilyen fontos az is, hogy a szövetség politikája egyfajta szemléletváltáson is keresztül ment az autonómia többségi megítélésében - fű zte hozzá Markó, aki szerint mára már sikerült elfogadtatni a magyar közösség önálló intézményekhez való jogát, valamint azt az alapelvet, hogy a magyarságnak joga van az önállósághoz. vissza Budapest nyerte az első menetet Belgrádot meglepte a nemzetközi reakció A belgrádi és a budapesti politikai vezetők az utolsó percben ellenálltak a kísértésnek, hogy szélesebb és drámaibb konfliktusba keveredjenek egymással, egyelőre azonban nehéz megítélni, hogy ezt a politikát igazo lni fogjae a helyzet a Vajdaságban - írja vasárnapi elemzésében a belgrádi Politika című napilap hírelemzője, Ivan Torov. A jeles publicista szerint Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő brüsszeli látogatása és Mádl Ferenc magyar államfő többnapos szerbiamontenegrói útja bizonyos mértékben hozzájárult a feszültség csökkentéséhez, mindként fél visszatáncolt a kezdeti kemény álláspontjától, s ezzel valamivel kedvezőbb légkör jött létre a helyzet rendezéséhez. "Az első menetet" azonban a magyar diplomácia n yerte, mert sikerült nemzetközi színtérre vinni a vajdasági problémákat. Szerbia még ráncolja homlokát emiatt, de a nyilvánvaló késedelem ellenére kap még lehetőséget arra, hogy javítson valamennyit még jobban megingott nemzetközi helyzetén. "Belgrádnak és a szerb kormánynak végre szembesülnie kell nemcsak a vajdasági magyarokat egyre gyakrabban érő nyomásgyakorlással, hanem az egész kisebbségi politikájával... Komolyabban el kell gondolkodni azon: rendjén vane az, hogy ennyi vészt hozó év után sem válto zott meg gyökeresen a kisebbségekkel való bánásmód milosevici modellje, amely másodrangú, megbízhatatlan polgároknak, a szerb nemzettesten lévő beteges szövetnek tekintette őket" - írja Torov. Belgrádot szerinte meghökkentette a helyzet nemzetközi színtérr e vitele, pedig nem volt ok a meglepetésre. vissza MTIinformáció MKP: Szavazzák meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint a magyarországi politikusoknak a rról kellene meggyőzniük a közvéleményt, hogy szavazzák meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát a népszavazáson - jelentette a Magyar Rádió. Bugár Béla szerint minden valószínűség szerint Szlovákiából kevesen költöznének Magyarországra az álla mpolgárság megszerzése után, hiszen ezt a jelenlegi körülmények között is megtehetnék. Már csak azért sem költöznének az anyaországba, mert Szlovákiában sokkal kedvezőbbek az adózási viszonyok, mint Magyarországon - írja a pozsonyi Új Szó annak kapcsán, ho gy ügydöntő népszavazást tartanak ▪ Otthon felejtette az ú tlevelét Orbán Viktor , de a budapesti és a bukaresti illetékesek közbenjárására vasárnap reggel átkelhetett a románmagyar határon. A FideszMagyar Polgári Szövetség elnöke az erdélyi Zilahra utazott éppen, hogy ünnepi beszédet mondjon a zilhaligeti reform átus templom szentelésén. Orbán úgy fogalmazott: "a gondviselés és a két külügyminisztérium segítségével" tudott átmenni.