Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-02
15 vitája, az új jelöltről nem. Az ő sorsát kizárólag az előd bukása dönti el. Ez tehát a választók akaratától a lehető legmesszebbre eső eljárás. Ha nem i ndokolná a parlamenti többség megváltozása, abba a gyanúba keveredne, hogy csupán a pártelitek összeesküvésének eszköze. Németországban akkor került rá sor, amikor a koalíció felbomlott, s az egyik párt átállt az ellenzékhez. Ilyen esetben az új választáso k kiírását helyettesítő gyors megoldás a konstruktív bizalmatlanság. Ezért is látja az elmélet az ellenzék potenciális kormányképességének igazolását és kormányalakításának alkotmányos megalapozását ebben az intézményben. Változatlan parlamenti erőviszon yok mellett azonban nem rendeltetésszerű a használata. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szembeni bizalmatlanságnak kell tekinteni - mondja az alkotmány. Alkalmazása végképp problematikus ott, ahol a kormány meg buktatásához a csekély kormánytöbbség miatt elengedhetetlen a kormánytagok szavazata - Magyarországon ők négyszer annyian vannak, mint amennyi az 50 százalékon felüli kormánypárti képviselők száma. S miközben a parlamenti többség bizalmatlanságot szavazna a kormánnyal szemben, ugyanazzal a szavazással egyben miniszterelnökké emelné a bizalmatlanságával megbuktatott kormány egy tagját, s végső soron bizalmat nyilvánítana a megbuktatott kormány azon tagjaival szemben is, akikről tudja, hogy miniszterek maradn ak. Íme a kamikázekormány új jelentése. Összefoglalva: változatlan parlamenti erőviszonyok mellett, csupán a miniszterelnök - tehát a végső eredményt tekintve nem az egész kormány - eltávolítására nem használható rendeltetésszerűen a konstruktív bizalmatla nsági indítvány. Végül nem is kellett alkalmazni. Majdnem ugyanazt el lehetett érni a harmincnapos lemondási időbe való belenyugvással, s azzal, hogy az addig is teljes jogkörű miniszterelnök visszavonult, s helyettesítésére a pártok által kiszemelt utód ját jelölte ki, aki ezt maga kérte. Nyereség mégis, hogy „rendes" kormányalakítás lesz, a kormányprogramról való szavazással. Van ideje tárgyalni a köztársasági elnöknek is; javaslatát már a kormányfő lemondásának hatályosulását követő napon megteheti, sőt az esetleges bizonytalanság eloszlatása végett korábban is nyilvánosságra hozhatja. A miniszterek jogállásáról szóló törvényt persze sürgősen módosítani kell. De a tanulság nem csupán annyi, hogy a rosszul fogalmazott törvény súlyos zavarokat okozhat. Nem mondhatjuk Karinthyval, hogy az előadás értékéből a darab sokat levont. Ugyanis nem csak az. vissza Országok, nemzetek, régiók Európája Kapu 2004. szeptember Szerző: Csapó Endre Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor "KeletKözépEurópa az EUbõvítés után - országok, nemzetek, régiók Európája" közös címet kapta. Az évek óta csak Tusványosként emlegetett nemzetpolitikai fórumot, amely hagyományosan a kötetlen politizálás, vitázás helyszíne, idén július 1925. között rendezték meg. Tusványost hiába is keresnénk Erdély térképén, ez a használatba került elnevezés erre az immár tizenötödik alkalommal megtartott rendezvényre utal, amúgy évente csak egyszer, egy héten létezõ népes nagyközségközösség az Olt partján. Az 1990ben eredetileg a szomszédos Bálványosfürdõn rajtolt szabadegyetemet Tusnádfürdõre költöztetése óta régi és új hívei, hagyományos vendégei körében már évek óta a két székelyföldi fürdõhely nevébõl képzett "Tusványos" néven emlegetik. Szervezõi magya rországi és romániai civil szervezetek. Partnerei között van az Európai Tanács is. Ebben a nyári diáktáborban olyan neves román és magyar értelmiségiek, politikusok, mûvészek találkoznak és lépnek fel minden évben, akik valóban tenni tudnak a két ország, a két nép közeledéséért. Mivel az Európai Unió, mint keret esetleg megoldást adhat a kárpátmedencei magyarság szétszakítottságára, olyan témákat is megvizsgálnak az egyhetes program keretében, mint az autonómia, ami a szabadegyetem visszatérõ témái közé ta rtozik. A sokat emlegetett, de a politikai pártok gyakorlatában elsikkadó demokrácia szép megnyilvánulása ez az egyhetes táborozás, mert itt a politika nem parlamentben, nem pártházakban ölt alakot, hanem polgári szervezkedésben, nyílt fórumon, szabad emb erek szabad megnyilvánulásaként. Pontosabban: pártelvek, kötõdések és utasítások nélkül. Tusványos a nemzetpolitika parlamentje, követendõ elvek megfogalmazója.
