Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-09
11 Mi, a székelység közképviseletével felruházottak, hétszázezer székelyföldi magyar nevében igényeljük a nemzeti hovatartozás alapján elnyerhető magyar állampolgárságot. Sep siszentgyörgy, 2003. október 26. Székely Nemzeti Tanács A Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács házszabályából "A KMAT, a társult tagokkal együtt, azok önálló törekvéseit és határozatait képviseli az Európai Parlamentben, az Európai Bizottság ban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a nem kormányszintű szervezetekben, minden olyan fórumon, amelyet a KMAT társult tagjai egységesen vagy önál lóan megjelölnek." Kiadó: Magyarok Világszövetsége vissza BP0454 2 230 MTIk1094 Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket kod: nemzetiség/BELP fk: HU/SZERBIA/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2004. szeptember 8., szerda (MTI) - Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele SzerbiaMontenegró belügyeibe v aló beavatkozás jellegét viseli, amit ugyancsak nemzetközi színtérre lehetne vinni. Vojislav Kostunica kormánya tagjainak kíséretében szerdán látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a nemzetek közötti kapcsolat ok állapotáról, illetve a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Találkozott a többi között a vajdasági kormány, illetve a magyar nemzeti tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. A temerini és szabadkai megbeszélés utá n Kostunica több ízben hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy olyan incidensek is történtek, amelyeknek szerbek voltak a kárvallottjai. Sérelmezt e, hogy amikor az incidensekről beszélnek, sokan az atrocitás szót használják, ami állatias cselekedetet és mészárlást jelent. "Aki ezt a szót használja, nem mond igazat, s ezzel feszültséget gerjeszt a nemzetek között, nemzeti gyűlöletet szít" - figy elmeztetett Kostunica. A miniszterelnök leszögezte, hogy amennyiben atrocitásokról nem lehet beszélni, nem lehet szó a kérdés nemzetközi színtérre viteléről sem. "A probléma szükségtelen és helytelen nemzetközi színtérre vitele más állam belügyeibe va ló beavatkozás jellegét viseli, amit ugyancsak nemzetközi kérdéssé lehetne tenni" - figyelmeztetett Kostunica. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy EBESZ- és Európa Tanácstagságából adódóan az ország köteles saját ügyeinek bizonyosfajta internacionalizá lására, e szervezeteknek jogukban van, és kötelesek is érdeklődni az emberi jogok állapota iránt. Kostunica szerint ezt természetes internacionalizálásnak is lehetne nevezni, de amikor olyasmiről van szó, ami nem történt meg, amikor állati cselekedetekről esik szó, akkor nem normális értelemben vett internacionalizálásról van szó, hanem olyasmiről, ami megrontja a vajdasági nemzetek közötti viszonyt és Magyarország, illetve SzerbiaMontenegró kapcsolatát. "A szerb kormány semmit sem tesz azért, hogy eze k a viszonyok megromoljanak, de felelősséget visel a közvélemény előtt azért, hogy rámutasson a bűnesetekre és a hazugságokra" - mondta a kormányfő. Kostunica szerint kormánya feladatként tűzte ki, hogy figyelemmel kísérje a kisebbségek helyzetét. Emlékezt etett arra, hogy SzerbiaMontenegró két éve elfogadta az egyik legmodernebb kisebbségügyi törvényt, amelyet az Európa Tanácsban is dicsértek, s minden szerbiai kisebbség megalakította nemzeti tanácsát. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. "Határozottan mondom, hogy egyedi esetekről van szó, az általános gyakorlat pedig az, hogy a Vajdaságban élő nemzetek egyetértésben és együtt akarnak élni." Rasim Ljajic szerbiamontenegrói kisebbségügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország fontos külpolitikai partnere SzerbiaMontenegrónak, Belgrád fejleszteni akarja a kapcsolatokat, és reméli, hogy a vajdasági incidensek nem rontják meg a két ország viszonyát, sőt, inkább az állandó politikai párbeszéd fejlesztésére fognak ösztönözni. Kostunicához hasonlóan Ljajic is leszögezte: a szerdai tárgyalásokon
