Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
17 fájdalmas helyzetére. Megkértem őt, hogy küldessen nekem egy jól dokumentált, megbízható, tárgyilagos tanulmányt Erdélyről. Néhány hét múlva megkaptam ezt az írást, és akkor a baloldali katol ikus folyóiratba, az "Esprit"be írtam egy hosszabb dolgozatot, amely megtörte az erdélyi tragédia felett Franciaországban uralkodó, inkább tájékozatlanságból fakadó hallgatást. A cikkre román emigráns részről, (Eugen Ionescutól, Emil Ciorantól és a Stoloj an házaspártól) megértéssel és helyesléssel találkoztam. Visszatérve tehát a kérdésre, hogy akkor miért nem jártam még soha Erdélyben, persze mondhatnám, hogy azért, mert általában csak oda mentem, ahová hívtak. De nem mondom, mert a rendszerváltás után K ányádi Sándor, Sütő András, "A Hét" című folyóirat, a "Korunk" gárdája, Markó Béla s mások hívtak bizony. Eddig egyszerűen azért nem jártam még ott, mert az újságírás, a könyvírás, a tanítás, a nemzetközi konferenciákon való részvétel nem hagytak rá időt. De ezúttal végre néhány hónapot engedélyezhettem magamnak, hogy életem alkonyán némi mulasztást pótoljak, és teljesítsek egy elfelejtett vágyat. vissza Fejtő Ferenc E héten dől el a vajdasági menekültek sorsa Leteleped ési engedély nélkül intézetbe kerülhetnek a gyerekek A jugoszláv háború elől tizenhárom éve menekült vajdasági magyarok helyzete igen sajátos és kilátástalan. A szerbek nem engedik be már hazánkban született gyermekeiket, a magyar hatóság viszont többség üket arra kényszerítette, hogy kérelmezzék az egy évre szóló tartózkodási engedélyt. Ennek viszont az a következménye, hogy a menekülttáborból menniük kell, és bár korábban úgy tűnt, hogy augusztustól hajléktalanok lesznek, néhány hétre kötelezően a győri közösségi szállóba kell költözniük. A belügyi szaktárca tájékoztatása szerint a héten eldől a sorsuk. Várhatóan szerdáig eldől annak a csaknem 100 vajdasági menekültnek a sorsa, akik szülőhelyükön és Magyarországon is földönfutók lettek. A jövő hét elejé n tárgyal jövőjükről Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója és Lamperth Mónika belügyminiszter. Egyelőre azonban sem a szerb hatóságnak, sem a magyar államnak nem kellenek azok a hazánkban született gy erekek, akiknek vajdasági magyar szülei a jugoszláv háború elől - évekkel ezelőtt - Magyarországra menekültek - fogalmazott Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki bizottság elnöke. A szülőknek a szerb hatóságok azt mondták, Magyarországon született gyerekeiket a dják gyermekotthonba, nélkülük már szabad az út. Az alig 100 vajdasági menekült tizenhárom éve azért kért hazánktól védelmet, mert magyarként nem akartak a szerbek és a horvátok háborújában a jugoszláv hadsereg tagjaként részt venni. Azóta még mindig a deb receni menekülttáborban és a vöröskereszt budapesti épületében élnek, többüknek azonban kötelező tartózkodási helyként a győri közösségi szállóba kell költözniük. Egyelőre reményük sincs arra, hogy végleg letelepedjenek az országban, az is bizonytalan, hog y a szállókon mennyi ideig maradhatnak. Az idegenrendészeti törvény szerint ugyan olyan külföldiek, akik magyar családi kapcsolatokkal, magyarországi megélhetéssel rendelkeznek, de magyarországi tartózkodásuk nem jogszerű, egy év alatt azonban megteremthet ik a jogszerű tartózkodás feltételeit. A vajdasági magyarok azonban erre képtelenek, ugyanis tartózkodásuk jelenleg - befogadottként - jogszerű, megélhetésükről azonban - munkaalkalom és munkavállalási engedély híján - képtelenek gondoskodni. Az ellátás mé rtéke egyébként igen csekély: menekülttáborban lakhatnak, és napi 600 forintos ellátásból kell megélniük. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tisztviselői nemrég mégis arra kényszerítették őket, hogy kérelmezzék az egy évre szóló tartózkodási enged élyt, különben megvonják a befogadotti státuszukat. Ezt azzal magyarázták, hogy az 1999es háborúnak már vége, semmi nem indokolja, hogy továbbra is hazánkban éljenek. Akik megkapták az egy évre szóló tartózkodási engedélyt, lemondtak arról a jogukról, hog y valamilyen államilag fenntartott intézményben lakjanak, ellátásban részesüljenek, és egy év múlva Szerbiába kell menniük - tette hozzá a bizottság elnöke. Az aláírással elvesztették a jogot a hajléktalan magyar állampolgároknak járó ellátásra is, auguszt us elsejétől pedig hajléktalanokká váltak volna. A Belügyminisztériumtól azonban időleges haladékot kaptak.
