Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-09
9 BP0050 4 230 MTIk1017 A FAZ írása Kovács László brüsszeli kinevezéséről kod: diplomácia/portré/VEGY/KULP fk: HU/DE ld: Berlin, 2004. augusztus 7., szombat (MTI) - Horn kísérője címmel közölt írást szombaton a Frankfurter Allgemeine Zeitung Kovács Lászlóról a politikai portrék számára fenntartott rovatban. Georg Paul Hefty, a német konzervatív újság rovatvezetője a külügyminiszter új feladatköre kapcsán rámutat: már május elsején tudni lehetett, hogy Baláz s Péter EUbiztosi kinevezésével még nem hangzott el Budapesten az utolsó szó ebben a kérdésben. Sokan csodálkoztak ugyanis azon, hogy nem az Európaügyi miniszter került a brüsszeli bizottságba, hanem annak államtitkára. A miniszter inkább az Európai Bíró ságot választotta. Kovács László pályafutását bemutatva a FAZ cikkírója tapasztalt külpolitikusnak nevezi őt, akinek pályája két politikai rendszerben is töretlenül ívelt fölfelé. Jóllehet Németországban ismeretlen, a németek közül sokan neki köszönhetik életük döntő for dulatát. Horn Gyula akkori külügyminiszter államtitkáraként ugyanis Kovács részt vett a vasfüggöny lebontásának előkészítésében és a NDKs menekültek kiengedésében. 2002 óta ismét a külügyminisztérium élén áll. Magyarország fölvétele a NATOba és az EUba egyúttal Kovács személyes sikere is. Ezzel azonban túl is jutott karrierje csúcspontján - állapította meg Hefty, aki szerint Kovács László legkiválóbb tulajdonsága a körültekintő cselekvés. "Eközben mindig súlyt helyezett arra, hogy maradjon ideje a te niszezésre." vissza +++ knc/kdl/kkn 10.08 LMT 070804 1671 Hármas államszövetség kerestetik? A montenegróiaknak és a koszovóiaknak nem tetszik a holland külügyminiszter ötlete Népszabadság • Major Nándor • 2004. aug usztus 9. Nyakatekert kijelentésével nagy feltűnést keltett a minap Bernard Bot holland külügyminiszter, az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának soros elnöke. Szabadon interpretálva azt mondta, hogy talán olyan hármas egyezményt kellene nyélbeütni Szerbia, Montenegró és Koszovó között, amely európai távlatot jelentő gazdasági integrálódást tűzne ki elébük célul, s ennek folyamata talán megoldaná Koszovó jövendő státusát is, és Montenegró viszonyát is a Szerbiával létrehozott államszövetséghez. Ezzel összefüggésben továbbra is talonban kellene tartani a Montenegró függetlenségével kapcsolatos referendum ügyét. Érdekes módon a szerbiai közvélemény azt szűrte ki az említett nyilatkozatból, hogy az Európai Unió konföderációt ajánl Szerbia, Montenegró és Koszovó számára. Ezúttal azt sem firtatták, vajon Bot külügyminiszter valóban az Európai Unió elképzelését fejeztee ki, vagy csak próbaballont bocsátott útjára. Az is érdekes, hogy az Európai Unióban napokig senki sem akadt, aki hajlandó lett volna komme ntálni a kijelentést. Meg az is, hogy Montenegróban és Koszovóban menten mérvadó politikusok vetették el a váratlan kezdeményezést, Szerbiában viszont napok múltán sem hallatta róla egyetlen politikus sem a szavát. Az esetnek természetesen mélyre ható elő zményei vannak. Kezdjük talán azzal, hogy a Biztonsági Tanács 1244es határozata, amellyel Koszovóban 1999ben nemzetközi protektorátust vezettek be, elismeri ugyan az akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szuverenitását Koszovó felett, de egy szóval sem említi, hogy Koszovó Szerbiához tartozik. Erre már a határozat meghozatalakor felfigyeltek a szerbek is, az albánok is. A nemzetközi jog szerint a határozat szövege rendben volt, hiszen a szuverenitás akkor KisJugoszláviát, s nem Szerbiát illette meg, ottani viszonylatban azonban a szöveg mindmáig nem kis zavart kelt.
