Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-05
13 kitett Iliescu, valamint a rendszerváltás óta egyetlen négyéves szünettel folyamatosan kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szemlátomást az időh úzásra játszik, ezzel igyekszik kedvét szegni az egyházaknak, amelyek összesen 7568 ingatlant követelnek vissza. A halogató taktika azonban egyre kevésbé alkalmazható, mert Románia NATOcsatlakozásával és megcélzott EUbelépésével Washington és Brüsszel eg yre nagyobb figyelemmel kíséri a Nastasekabinet tulajdont szavatoló lépéseit. A fokozott érdeklődés egyik jele, hogy - a magyar történelmi egyházak amerikai lobbijának hatására is - 12 amerikai képviselő, egy New Yorkban székelő emberjogi alapítvány hát szelével most képviselőházi határozattal akarja lépésre ösztökélni a román kormányt az egyházi javak ügyében. Az egyébként semmire sem kötelező határozat szövegét megszerkesztő két demokrata és két republikánus képviselő arra figyelmeztette Romániát, hogy az egyházak mindeddig korábbi ingatlanaik 5 százalékát sem kapták vissza, és ezzel sereghajtó a többi rendszerváltó exkommunista ország között. A Romániában 19481989 között államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló első, általános törvény csak 12 évvel a rendszerváltás után, 2001ben született meg. Ez helyezte hatályon kívül azt a 2000ben sürgősséggel hozott kormányrendeletet, amely egyházanként tízben korlátozta a visszaadható épületek számát. A törvény tető alá hozásához szükség volt a PSD és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség előzetes megegyezésére; így sikerült helyzeti előnyhöz juttatni az ügyben az ortodoxoknál sokkal érzékenyebben érintett erdélyi magyar egyházakat. Az eddig benyújtott 7568 kérvény között a római katolikusok ugyanis 992, a reformátusok 899, az evangélikusok 690 igénnyel szerepelnek, míg az ortodoxok csak 770 igényt jelentettek be. A legtöbb visszaszolgáltatási kérelmet, 2207et a kommunista időszakban betiltott és teljes vagyonkobzásra ítélt görög katolikus egyház fog almazta meg, de a zsidó hitközségek is 1809 ingatlanukat szeretnék visszakapni, az erdélyi unitárius egyház pedig 201 egykori ingatlanát. A kérelmeket elbíráló restitúciós bizottságot a magyarellenesség leghalványabb vádja sem illetheti, mivel az idén má rcius 1jéig pozitívan elbírált igények közül 105 a reformátusoké, 97 a római katolikusoké, 21 az evangélikusoké, 12 az unitáriusoké, miközben az ortodoxok csak 83 ingatlant kapnak vissza. Marosán Tamás, a sepsiszentgyörgyi, nagyenyedi és székelyudvarhelyi kollégiumokat már sikeresen visszaszerző Erdélyi Református Egyházkerület jogtanácsosa a HVGnek elmondta: összesen 620 kérelmükből negyven ingatlanra kaptak határozatot, további hetvenre született elvi döntés, ám most mindenki a 2001ig uralkodott törvén ykezési gyakorlat következményeivel küszködik. „A gond az, hogy egy 1995ös törvény alapján az állam széles körű ingatlaneladásba kezdett, és a bérlők olyan állami épületeket is megvehettek, amelyek korábban egyházak vagy más magánszemélyek birtokában volt ak, s így most visszaigényelhetők lennének. Az egykori tulajdonos egyedüli lehetősége egy végeláthatatlan polgári per, amelyben bizonyítania kell a vásárló rosszhiszeműségét, vagyis azt, hogy az illető annak ellenére vette meg a házat, hogy tudta, azt vala ki visszaigényelheti." A magyar történelmi felekezeteknél Erdélyben mindig és sokkal kevesebb ingatlannal bíró ortodox egyházat a román kormány megpróbálja másként kárpótolni. A Bukovinai Ortodox Egyházkerületnek például a kért 16 ezer hektárnyi erdőből 13 ezret adott vissza, így juttatva többletbevételhez a pópák parókiáit. A görög katolikus és az ortodox egyház közötti vagyoni vitákat azonban a hatóságok képtelenek kezelni. E nézeteltérések forrása az, hogy a görög katolikus egyházat a kommunista idősza kban gyakorlatilag felszámolták, javaikat - ha nem államosították - az ortodoxoknak juttatták, híveiket pedig „besorozták" az ortodoxok közé. Így - hatósági döntés híján - gyakori a hívek közötti, tettlegességig fajuló vita, az erőszakos templomfoglalás. U gyanakkor papíron ortodox hívek tömegesen menekülnek vissza a görög katolikus egyházba, sőt nagy a protestáns egyházak elszippantó hatása is - a románok 87 százaléka már csupán a statisztikában ortodox vallású. A román kormány szándékos időhúzásának és a restitúciós huzavonának vannak érthető okai is: számtalan egyházi ingatlanban ma ugyanis közintézmények, iskolák, pártok, szervezetek működnek, amelyeknek - kilakoltatás esetén - az állam lenne köteles új épületet adni. Hiába biztosít a törvény ötéves átm eneti időszakot a bent lakó bérlőnek, mert nem lesznek belátható időn belül sem az állam, sem a települési önkormányzatok képesek új helyet felkínálni a kilakoltatottaknak. Ráadásul az egyházakon kívül
