Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-26
11 A miniszterelnök "lemondó sajtótájékoztatójából" mindvégig érződött: a köztudat ban élő kétféle alkotmányértelmezésből saját maga a másik verzióval azonosul, amely szerint a miniszterelnök lemondása után már korlátozott jogkörökkel bíró, ügyvezető miniszterelnökként regnál tovább. Ha Medgyessy holnap délután még teljes jogú kormányfő , azaz nem ügyvezető (ez értelmezés kérdése), akkor viszont benyújtható ellene konstruktív bizalmatlansági indítványt. Az SZDSZ korában ezt mérlegelte, és hivatalosan nem tett le róla – Kuncze Gábor erre utalt tegnap. Az MSZPkongresszuson azonban az látsz ott felülkerekedni, hogy nem lesz bizalmatlansági indítvány, hanem várják az államfő döntését. Elképzelhető, hogy valaki alkotmányértelmezést kér az Alkotmánybíróságtól. Ez az eset még tovább húzhatja a kormányválságot. Az Alkotmánybíróságot nem köti semm ilyen jogszabály arra, hogy egy döntést mennyi idő alatt hoz meg. Ennek ellenére előfordult már – például a Bokroscsomag esetében – , hogy nagy horderejű ügyekben gyorsan döntött. Az alkotmánybírák jelenleg szabadságon vannak. Munkájukat jövő héten kezdik és akkor már teljes ülést is tartanak. Szakértők szerint azonban arra kevés az esély, hogy a mostani alkotmányjogi vitában az AB néhány napon belül döntsön. vissza Tanuljuk meg tisztelni az alkotmányt! Magyar Hírlap 2 004. augusztus 26. Szerző: Kolláth György Az alkotmány szerint a miniszterelnök lemondhat tisztségről. Ez, a kancellári típusú kormányzás folytán az egész kormány megbízatásának a megszűnésével jár. Az átmenet idején mind a kormány, mind a miniszterelnök ügyvezetőbe megy át, korlátozott alkotmányos felhatalmazással. Például az ügyvezető miniszterelnök már nem jogosult (az államfőnek) új miniszter kinevezésére, illetőleg hivatalban lévő miniszter felmentésére javaslatot tenni, de ez nem akadálya államtitká ri cseréknek. Medgyessy Péter az ügyvezető pozíciójába kerül(t), mivel szerdán kora este a köztársasági elnöknél másnaptól kezdődő hatállyal benyújtotta lemondását. Nem várta meg tehát, hogy az MSZP kongresszusa jelöljön valakit, aki konstruktív bizalmatl ansági indítvánnyal pár héten belül miniszterelnökként célba érhetne Mind e közben a jog gyengén vizsgázott. Az egymásra épülő szabályok realitása és összhangja kétséges. Az alkotmánybeli szabályokhoz az 1997. július 1én elfogadott "jogállási" törvény ki egészítő normákat fűzött. (lásd a paragrafusokat. Két nyitott kérdés van: 1.) mi mennyi, vagyis jogszerűe egy napos lemondási idő, ha 30 napnak kellene lennie? 2.) összeadódike vajon a törvényben említett kétszer 30 nap, azaz megeshet, hogy 60 napig a kö zpolitikában a fű se nő? Válaszaim: ad 1: 30 napot kellett volna tartalmaznia a lemondásnak, de nincs ember vagy Isten, aki plusz egy hónapos vesszőfutásra rábírhatná a kormányfőt. Ad 2: nincsen itt kétszeres 30 nap, hanem államfőnek, parlamentnek illik a z ügyvezető helyzetet korrekt javaslattal és döntéssel kéthárom héten belül kezelni. Illik, mondom, mert a kötelező szabályok részben rosszak, részben bizonytalanok. Érveim: A miniszterelnöki lemondás egyoldalúan érvényes közjogi aktus. Szemben például a köztársasági elnök esetleges lemondásával, amely esetében az alkotmány (31. § (3) bekezdés) még egy utólagos egyeztetést és országgyűlési elfogadást, mint jogi előfeltételt kapcsol. De vajon miként kell értelmezni a 30 napos lemondási időt, plusz az állam fő és a házelnök pár napos procedúráját a lemondási nyilatkozat kapcsán? Érvényességi feltétele, vajon a plusz 30 nap, továbbá a parlamenti bejelentés teszie perfektté mindezt, avagy ez már csak "utószinkron", főként munkajogi rendeznivaló, de érdemben n em oszt, nem szoroz. Szerintem az egyoldalú lépés jogi jelentősége a döntő, arra is tekintettel, hogy megeshet: olyan ok idézheti elő a lemondást, ami képtelenné tesz még egy hónapnyi regnálást. Nem pontosan ugyanazt mondja és üzeni az alkotmány és a jogál lási törvény, de a közjogi lemondás nem visszacsinálható és más, trükkös módszerrel meg sem kerülhető. A lemondott miniszterelnök helyére az államfő tesz javaslatot a T. Háznak új kormányfő megválasztására. Rosszhiszemű spekulációval el lehet jutni oda, h ogy ez éppen kapóra jöhet a "nem baloldali" köztársasági elnöknek arra, hogy egykét bátortalan és sikertelen próbálkozás után három hónapon belüli, előrehozott választások kitűzésével feloszlassa a parlamentet. Ettől nem kell tartani. Alkalmasint nincs il yen szándék, de még ha volna, akkor is megbukhatna az un. konstruktív bizalmatlansági indítvány révén. Az a parlamenti erő, mely képes 194 vagy több szavazatot egy személy mögé felsorakoztatni, előbb pajzsra emelné a neki
