Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-23
13 Információink szerint heteken belül elkészül az az előterjesztés, amely a bősi vízlépcsővitában képviselendő magyar álláspont legfontosabb elemeit összegzi majd. A több szakminisztérium közreműködésével összeállított javaslatcsomag elfogadásáról várhatóan szeptemberben dönt majd a kormány. Ezt követően kezdődik meg egy olyan részletes ajánlat kidolg ozása, amelyet hazánk a szlovák tárgyalófélnek ad majd át. A következő kétoldalú magyarszlovák találkozóra előreláthatólag októberben, Budapeseten kerül sor. Mint arról már beszámoltunk: legutóbb - csaknem napra pontosan két év szünet után - ez év áprili sában ültek össze a felek. Akkor az országunk képviseletében Erdey György kormánymeghatalmazott vezetésével tárgyaló delegáció bejelentette, hogy hazánk nem újrakezdeni, hanem folytani kívánja a korábban, még az előző kormányzat idején elindított tárgyalás sorozatot. Ezt a szlovák küldöttség elfogadta. A megbeszélésen a két ország megbízottai abban is megállapodtak, hogy az újabb egyeztetési fordulókat egy jogi, egy műszaki, illetve egy gazdasági munkacsoport készíti majd elő. Úgy tudjuk, a most készülő kor mányelőterjesztésben arra tesznek javaslatot a szakértők, hogy a jelenlegi kormányzat érdemben ne változtasson az előző kormány által Szlovákiának átadott ajánlaton. A csaknem négy éve átadott magyar megoldási terv legfontosabb eleme az volt, hogy Magyar ország kész lenne végleg lemondani a bősi vízierőműben megtermelt elektromos áramról, illetve a létesítményben meglévő hozzávetőleg 2035 százalékos tulajdoni részesedéséről, ha a szlovák fél átadná a szigetközi térség ellátásához szükséges vízmennyiséget, s végleg elfogadná, hogy nem épül meg az eredeti vízlépcsőtervekben szereplő nagymarosi duzzasztó. Több szakértő szerint a felső folyószakaszon a Duna vízhozamának a fele illetné országunkat. A vízhozam 40 százalékára pedig mindeképpen szükség lenne szig etközi régióban tapasztalható ökológiai gondok orvoslásához. A magyar ajánlat szerint a megegyezés feltétele lett volna az is, hogy Szlovákia működjön közre a Duna Budapest feletti szakaszának a hagyományos folyamszabályozási módszerekkel történő mederreh abilitációjában. Az előző adminisztráció idején készített javaslat külön kérdésként kezelte a közös beruházásokhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolás, illetve a két ország egymással szemben támasztott kártérítési igényeinek az ügyét. Az építkezésekkel összefü ggő kiadások kiegyenlítése a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos tárgyalások eredményéhez igazodva történt volna, míg a kárigények ellentételezésekor - a Hágai Nemzetközi Bíróság vízlépcsőügyben hozott határozatának megfelelően - a felek az úgynevezett nullsz aldós megoldást alkalmazták volna: azaz lemondtak volna az egymástól igényelt kártérítésről. Így abban az esetben, ha a két kormány a magyar javaslat elfogadása mellett döntene, egyik országnak sem kerülne pénzébe a több mint egy évtizede húzódó vízlépcsőv ita lezárása. Szakértők szerint a két ország májusi uniós csatlakozása óta javult Magyarország tárgyalási pozíciója. A taggá válást követően ugyanis mindkét államra érvényes lett az Európai Unió vízkeretirányelve, amely a vízmegosztási kérdéseknél kiemel t szempontként kezeli az ökológiai állapotok javítását. Ez pedig egybeesik országunk eddig képviselt álláspontjával. Magyarország ugyanis az eddigi tárgyalások során mindvégig szorgalmazta a Szigetköz és a Csallóköz vízellátásának a javítását. vissza Népszavainformáció Készítette: Boér Krisztina, Csoma Sándorné
