Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-03
11 – általában önként jelentkezô – ügyvédjeihez, akik utánanéznek, az adott területre be vane jegyezve az elkobzás. Fontos, hogy az esetleges tu lajdonosok minél gyorsabban keressenek meg minket, mert jövô év szeptembere után államosítják azokat a területeket, amelyekért nem jelentkeznek a jogosultak” – mondta Faludi, aki a FideszMPSZ más, az üggyel kapcsolatos céljairól is beszélt. „Véleményünk s zerint tarthatatlan, hogy élô földtulajdonjogra szabnak határidôt, hiszen ez nem elbirtoklás, mivel a tulajdonosok nem tudják, hogy tulajdonosok. Ezért a Fidesz támogatásával az MKP igyekszik elérni ennek a határidônek az eltörlését, illetve ezeknek a föld eknek a „nevesítetlen” kategóriában maradását addig, amíg az örökösök nem jelentkeznek a polgármesteri hivatalokban” – mondta a gazdatagozat elnöke. „Azért mi vállaltuk fel ezt a feladatot, mert a kormány és a Külügyminisztérium nem tett semmit az érintett ek hiteles tájékoztatása érdekében, mi pedig ezt nem nézhettük tétlenül.” Egy várkastély hat forintért (egy koronáért)? Esetleg egy vár hatmillióért? Jól hangzik, az ember fantáziája beindul, pedig nem kell képzelődni, a lehetőség a szomszédban van. A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal listáján jelenleg 97 műemléknek számító épület szerepel, amely új gazdát vagy éppen új bérlőt keres. Persze, túl egyszerűen hangzik minden, a valós helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A volt szocialista blokk országai a rends zerváltás után nem tudtak mit kezdeni azokkal az épületekkel, amelyeket az állam a régi rendszerben – ha nem is rendeltetésszerűen, de – valamiféleképpen kihasznált. A jogos tulajdonosok a kárpótlásban ugyan jó esetben visszakapták ezeket az épületeket, de általában nincs pénzük azok fenntartására, vagy éppen nem érdekeltek abban. Ahhoz, hogy ezekből az épületekből üzletet lehessen csinálni, ugyanaz kell, mint a háborúhoz Montecuccoli szerint. Először olyan állapotba kell hozni az épületeket, hogy azok ne o moljanak össze. A legtöbb pénzt ugyanis a felújítás emészti fel. Minél olcsóbb a listán szereplő épület, annál rosszabb állapotban van. Az említett lista megtalálható a műemlékhivatal honlapján (http://www.pamiatky.sk/puc/katalog.htm). A részletes katalóg ust a hivatalban lehet megtekinteni, de egy CDROM is tartalmazza, amit a pozsonyi műemlékvédelmiseknél kell megrendelni. Európa ide vagy oda, természetesen minden és mindenki szlovák nyelven kommunikál, úgyhogy nem árt beszerezni egy tolmácsot is. A leen dő új tulajdonosnak persze már a szerződés aláírásakor vállalnia kell, hogy a történelmi örökséget felújítja, s hogy a felújítás első öt évében legalább hatmillió forintnyi koronát fektet be az épületbe. Ez a hatmillió forint persze vajmi kevés ahhoz, hogy az épületek nagy része ne legyen továbbra sem életveszélyes. A felújításhoz a hivatal engedélye szükségeltetik, ami logikus, ám ő mindenbe beleszólhat, nem varázsolhatjuk az épületet olyanná, mint ahogy mi elképzeltük, mert ne feledjük, nemzeti kincsekről van szó. A katalógus tartalmazhat olyan épületeket is, amelyek hivatalosan nem is léteznek, ami bár jól hangzik, de bonyolítja az eredeti tulajdonosok megtalálását, akiknek a beleegyezése nélkül lehetetlen megvásárolni a telket. A mostani bonyolult szlová k tulajdonviszonyok közt pedig még az is elképzelhető, hogy egy vélt tulajdonostól veszünk várat, s pár hónapon belül jelentkezik valaki, akié valójában az épület. Vagy éppen az ezelőtti tulajdonos jelzáloghitelt vett fel rá, amitől az újnak bizony nehéz m egszabadulnia. Tehát, mielőtt belevágna valaki, alapos bürokrácialeckét kell vennie, szlovák módra. Árakat nem látunk a katalógusban, a CDROMon is csak mintegy harmaduknál tüntetik fel, a többi esetében alkudozásra kényszerül a leendő vásárló. A legolcs óbbak általában a középszlovákiai épületek, a gótikus Víglasvadászkastély például hat forintba kerül. Az elején. Persze a legjobb, leglukratívabb épületek már elkeltek, főleg a pozsonyiakról és a Pozsony környékiekről van szó, de azok jóval drágábbak is voltak, mint amiket most kínál a katalógus. Lubos Skoviera, a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal munkatársa lapunknak elmondta: általában 360 ezer forint és 480 millió forint között mozog a megvásárolható épületek ára. Skoviera szerint még mindig találhatók ol yan épületek, amelyek nagyon jó állapotban vannak és nagyon szépek, ám megszerzésük problematikus a tulajdonviszonyok miatt. Példaként említette a holicsi (Holíc, Szakolcai járás) és a gácsi (Halíc, Losonci járás) kastélyt a hozzá tartozó területekkel. 19 90 és 2004 között a katalógusban összesen ötszáz épület szerepelt, most 97 van, a többit eladták. 2002 és 2004 között 14 kastély és egy vár talált új gazdára. Külföldiek egyelőre nem vásárolhatnak így ingatlant, csupán akkor, ha létrehoznak egy szlovák bej egyzésű vegyesvállalatot vagy kft.t, ám rövidesen változik a törvény. Skoviera szerint erre akár már az idei évben is sor kerülhet, de legkésőbb 2007ig, s azután már az uniós állampolgárok problémamentesen vásárolhatnak ingatlant Szlovákiában. vissza
