Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-19
13 De annak lennének csak igazán vészes következményei, ha valamilyen csoda folytán mégis sikerülne megakadályoznunk Románia integrációját. Keleti szomszédunk számára ennek katasztrófális következményei lennének - visszas üllyedne abba a fajta "vörösbarna" mocsárba, amelyben az 1990es marosvásárhelyi pogrom idején leledzett. Korlátlan lehetőségek nyílnának a szélsőséges Nagy Románia Párt előtt és természetesen minden korábbinál keservesebb dolog lenne Romániában magyarnak lenni. De persze nem eszik olyan forrón a kását. Láttunk már olyat, hogy Fidesz politikusok teli szájjal megígértek valamit Erdélyben, hogy azután Brüsszelben mélyen hallgassanak róla. Mert hogy őket sem ejtették a fejükre - pontosan tudják, hogy mi a kam pány és mi a nagypolitika. Érti ezt Nastase is, és nyilvánvalóan ez magyarázza Orbánhoz címzett bírálatának tréfálkozó hangnemét. Hiszen ha arról van szó, ő sem megy a szomszédba némi populizmusért. vissza Elfeledhetetlen örökségünk - Mádl Ferenc államiságunkról és uniós lehetőségeinkről Heti Válasz 2004. augusztus 19. Legfontosabb állami ünnepünk előtt néhány nappal Észtországba látogatott a magyar köztársasági elnök. Mádl Ferenc a IV. finnugor világkonferencia előtt a Heti Válasznak uniós tagságunk első hónapjairól és a határon túli magyarok helyzetéről beszélt. Első alkalommal ünnepelhetjük augusztus 20át úgy, hogy országunk az európai közösség tagja. Államalapításunk idején a kereszténység felvétele egyet jelentet t az Európához való tartozással. Most ahhoz az Európához csatlakoztunk, amelynek első közös alkotmányának kidolgozásában mi is részt vettünk, és amelyben nem szerepel utalás a közös keresztény gyökerekre. Más lett így az az Európa, amelyhez csatlakoztunk, mint amihez a rendszerváltozás óta folyamatosan csatlakozni szerettünk volna, és amelyet ön is elképzelt? Valóban, az európai alkotmányba nem került bele, hogy a kontinens kulturális és szellemi örökségének lényege a zsidókeresztény kultúra. Az a zsidókeresztény kultúra, amely meghatározta Európa arculatát, közösségi és egyéni szinten is. Ez a kul túra az alapja az erkölcsi értékrendnek, és a közgondolkodás most is erre épül. Egyebek mellett a jóság, a tisztesség, a becsület, a szülők iránti tisztelet és szeretet a része ennek. Attól függetlenül, hogy bekerülte az alkotmányos szerződésbe, mindez to vább él és tovább hat. Részben szekularizált formában, de a társadalom jelentős részének ma is ez az elfogadható és gyakorlandó értékrend. Nem a szorosan vett vallási rítusok, hanem az emberekben élő keresztény értékrend, a családért való helytállás, az ig azságosság, a szolidaritás a szegények iránt, a más vagyonának tisztelete, a közösségért való cselekedet, vagy akár a tisztességes politikai magatartás - ezek igazából mind ebből táplálkozó értékek. Ezt az örökségünket úgyse tudjuk elfelejteni. Ez olyan má gnes, amely ha elveszítené vonzóerejét, rosszabb lenne, mint bármilyen nagy katasztrófa. A keresztény gyökereket tehát nem említik meg az alkotmányban, de az hatásában mégis él. Jómagam is kezdeményeztem a kormánynál, hogy támogassák ennek megemlítését az alaptörvényben. Végül mégsem kapott többséget ez az álláspont, de ez nem jelenti azt, hogy Európa ne tekintené magáénak a keresztény értékrendet. Magyarországgal együtt tíz taggal bővült az Európai Unió. Ez közösséget és összefogást, de egyben komoly versenyt is jelent számunkra a többi 24 tagállammal. Ön szerint mire kell odafigyelnünk, hogy minél sikeresebbnek mondhassuk magunkat az unióban? B elépésünkkel hazánk is része lett a közösség döntési fórumainak. Az Európai Parlamentben, a Bizottságban, a Tanácsban és a Bíróságban, de más fontos testületekben is megélhetjük szuverenitásunk azon részét, amelyet május 1je óta közösen gyakorolunk a több i tagállammal. Európa jövőjét most már mi is alakítjuk. A legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a következő költségvetési időszakban minél több anyagi forráshoz juthasson Magyarország a közös keretből. Az unió alapelve, hogy a gazdasági kiegyenlítőd ésben, a szegényebb tagországok felzárkóztatásában, fejlesztésében segítsen. Ezért is nagyon fontos, hogy hazánknak ne csak a költségekhez kelljen hozzájárulnia. A döntési fórumokon történik meg a
