Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-03
7 Románia azt is mérlegeli, hogy a tyiraszpoli állami vezetők beutazását megtiltaná és a terület exportjára korlátozó intézkedések vezet be. A szigorúbb intézkedések - például a bankszámlák zárolása - a fejleményektől függ. Geoana sz erint nyelvi és kulturális tisztogatás kezdődött a szakadár területen. Eközben a tyiraszpoli hatóságok is szankciókat terveznek Moldova ellen, válaszul arra, hogy az iskolabezárások miatt Chisinau vasárnaptól beszüntette kereskedelmi forgalmát szakadár te rületével. (MTI) vissza Mértéktévesztés Népszabadság • Kis Tibor • 2004. augusztus 3. Nem Orbán Viktoron múlott, hogy tusnádfürdői kirándulása az idén végül is remélhetőleg kevesebb bonyodalmat okoz majd a magyarromán viszonyban (és a romániai magyarság számára is persze), mint egyikmásik korábbi vendégszereplése. Ő a maga részéről most is mindent megtett, hogy ez ne így legyen. Sőt szokásos gorombaságait az ellenzéki vezető ezúttal még azzal is megtoldotta, hogy Euró pa nevében különféle uniós tagfelvételi bonyodalmakkal fenyegette meg Bukarestet, ha záros határidőn belül nem garantálja a székelyföldi autonómiát. Érdekes volna megtudni, vajon milyen alapon érezte magát erre feljogosítva a Fideszpolitikus? Azérte, m ert ő az európai néppártokat tömörítő szervezet alelnöke? Ez a funkció azonban távol van attól, hogy valaki az unió képviseletét vindikálhassa magának bármiben is. Vagy netán a kisebbségi ügyekben kormányfőként felmutatott teljesítménye okán? De hiszen Orb án mandátumához mindössze egy használhatatlannak bizonyuló státustörvény kötődik, amely az EU és a szomszédok ellenszenvét is kiváltotta. Tény, hogy ettől a kioktató hangtól elszokott már a legutóbbi években a két ország közvéleménye, de összességében azé rt Orbán tusnádi látogatása kevés meglepetést keltett, mondhatni: a szokványos mederben folyt le. Ami ebben az ügyben nem szokványos, az valójában a hivatalos román reagálás Orbán dörgedelmeire. Ezekből a bukaresti nyilatkozatokból viszont akár az idők vál tozása, a kétoldalú viszonyokban elért előrelépés is lemérhető. Hiszen korábban Bukarest többnyire azonnal partnere volt Orbánnak a kölcsönös sértegetésekben, a másik fél szándékainak elferdítésében. Mindez viszont most nagyrészt elmaradt. Ne féljünk leírn i: a szóban forgó ügyben Adrian Nastase volt az, aki összességében elegánsan, mondhatni, európai módon járt el. Kezdve azzal, hogy a román kormányfő egy olyan formát - a nyílt levelet - választotta a válaszadásra, ami a politikusok közötti érintkezésben me glehetősen ritka. Ezzel Nastase eleve jelezte, hogy a maga részéről nem hajlandó diplomáciai rangra emelni az affért, vagyis nem hisz abban, hogy a magyar jobboldali politikus Európa nevében bármit is számon kérhetne kormányán, vagy hogy uniós szankcióktól tartana a kisebbségi kérdés kezelésének romániai gyakorlata miatt. Nastase még azt is megteszi Orbánnal, hogy egész levelében egyetlen egyszer sem írja le azt a szót: autonómia. Sőt, erre még utalásokat sem tesz. A dolognak ez a része természetesen magya r részről elfogadhatatlan. Tény ugyan, hogy Románia - akárcsak korábban Szlovákia - nem kapott olyan házi feladatot az uniótól, hogy felvételéig teremtse meg az ottani magyar kisebbség autonómiájának kereteit. De annak elismerése azért mégiscsak elvárható volna egy bukaresti kormánytól, hogy ilyen igényeket létezőnek ismerjen el a romániai magyarság részéről. Az is erős túlzás Nastasétól, hogy konfliktusmentesnek írja le országa kisebbségi viszonyait. Mindebben valószínűleg közrejátszhatott az is, hogy Rom ánia parlamenti választások előtt áll, és Nastase helyzete mindenképpen kényesnek mondható. Hiszen az előrejelzések szerint reális veszély lehet a szélsőségesen nacionalista és magyarellenes erők térnyerése. Ezt figyelembe véve feltűnő, hogy a magyar jobbo ldal vezére Tusnádon mennyire figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy dörgedelmeivel valójában a Vadim Tudorok malmára hajtja a vizet. Egy nacionalista fordulat Romániában napjainkban nem zárható ki - márpedig ez nyilvánvalóban tragédia lenne az otta ni magyarság számára. Nehezen hihető, hogy ez a veszély nem fordult meg Orbán fejében tusnádi beszéde közben. Ha pedig igen, akkor jó volna
