Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-18
6 professzor megkongatta a vészharangot az Oroszországban élő finnugor népek lélekszámának rohamos csökkenése miatt. Arról beszélt, hogy Oroszországban kezdetét vette a korábbi területi elv átrendezése, a melynek során a jelenlegi 89 megyét összevonják. Első intézkedésként a komipermják autonóm körzetet, az egyetlen olyan régiót, ahol a finnugor lakosság többségben van (komik az összlakosság 60 százalékát alkotják, s mintegy 125 ezren vannak) beolvasztják a szomszédos Permi megyébe. Következésképpen elveszítik többségüket, s a legcsekélyebb érdekérvényesítésre sem marad lehetőségük. Pusztai professzor elmondta: ha a homogenizációs törekvéseket mutató orosz politika változatlan marad, s ha a három finnugor á llamalkotó nemzet, Észtország, Finnország és Magyarország támogatását nem fokozza, 2009re az oroszországi finnugor népek teljesen asszimilálódnak. Erre az aggodalmára reagált úgy a tallinni orosz nagykövet, hogy a tudós felszólalásának diplomáciai követk ezményei lehetnek. A fenyegető hangnem az ülésteremben megütközést keltett, és Lennart Meri, volt észt köztársasági elnök megjegyezte: a nagykövet túlment minden diplomáciai határon. Az eset kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök a Népszabadságnak elmondt a: "Nem gondolnám, hogy egy kétségtelenül markánsan megfogalmazott szakértői vélemény diplomáciai bonyodalmakat okozna. Ugyanakkor a tallinni világkongreszszus kiemelte a finnugor ügyet az eddigi szakértői körből és állami üggyé tette. Már korábban, Medgye ssy Péter miniszterelnök is jelezte Putyin orosz elnöknek, hogy közvetlen kapcsolatfelvételre készülünk az oroszországi rokon népekkel. Az észt, a finn és a magyar elnök még tovább szeretne menni ezen az úton, és arra készül, hogy összehangolja tevékenység ét. Erre vonatkozólag Arnold Rüütel észt elnök készít egy programtervet." vissza Tallinn, 2004., augusztus 17. Csak lepel a román Diadalív Népszabadság • Farkas József György • 2004. augusztus 18. Az aradi önkormányza t önerőből nem tudja előteremteni a szükséges összeget ahhoz, hogy a kormány által kigondolt terv szerint megépítse a RománMagyar Megbékélés Parkját, ahol az április 25én felavatott Szabadságszobor áll - adták hírül romániai lapok. A nemrég elkészült me gvalósíthatósági tanulmány ugyanis körülbelül 35 milliárd lejt irányoz elő a tér rendbetételére, amit az önkormányzatnak kell(ene) finanszíroznia. A város ez évi költségvetésében azonban nem szerepel erre elkülönített összeg. Így a Megbékélés Parkjának ki alakítási munkálatai áprilisban leálltak. Míg a vértanúk emlékművét most is nap mint nap felkeresik az Aradon megforduló magyar vendégek, a román diadalív fémvázas makettje elárvultan áll a Tűzoltó tér másik sarkában, s vászonborítását ittott már kikezdte az időjárás. Gheorghe Falca aradi polgármester egy bukaresti lapnak elmondta: ha sürgősen megérkezik a pénz, teljesíthetik a román és a magyar kormány kívánságát, miszerint október 6án felavatásra kerüljön a Megbékélés Parkja; ha viszont a város nem kap legalább 30 milliárd lejt, semmit nem tehetnek. Mint emlékezetes, a Szabadságszobrot hosszú vita után csak azzal a kikötéssel állíthatták köztérre, ha mellé egy román vonatkozású emlékművet is emelnek. Április 25én több ezer magyar jelenlétében avatták fel a téren a szobrot, de utána körbe is kerítették drótsövénnyel, amin a hátrahagyott magyar koszorúk nemzetiszín szalagját lengeti a szél. vissza AradBudapest, 2004. augusztus Új szerb himnusz a jugoszláv helyett Új ne mzeti jelképeket fogadott el kedden a szerb parlament. Visszatér a szerb királyság középkori eredetű történelmi címeréhez, amelyen kétfejű sas látható pajzzsal, feje felett a Nemanjicsdinasztia koronája, a pajzson kereszt. Az új himnusz Jovan Djordjevics ,,Boze Pravde,, (Igazságos Isten) című XIX. századi
