Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-17
11 származású amerikás Lia Roberts pedig 2,5 százalékos az államfői posztra e sélyesek népszerűségi listáján. vissza Újabb két településen tanulhatnak magyarul a csángók 2004. augusztus 16., hétfő 18:26 Romániában újabb két településen tanulhatnak magyarul a csángók. A Bákó megyei tanfelügyelő ség arról értesítette a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét, hogy Lábnikban és Diószénben ősztől immár az iskolán belül is megkezdődhet a magyar nyelv oktatása. Ezzel ősztől immár kilenc faluban, 24 csoportban mintegy 450 gyermek tanul magyarul az iskolák ban, de tovább működnek az iskolán kívüli oktatási programok is. vissza A Fidesz ellenzi az Erdélyi Televízió kormány általi támogatását [ 20040817 - 01:36:06 ] Jó esetben még idén működni kezdhet magyar nyelvű te levízió Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján. Az informatikai miniszter szerint a nemrég kiírt pályázatok ezt lehetővé teszik. A Fidesz szóvivője, Révész Máriusz szerint kétséges, hogy milyen célt szolgálnának a külhoni magyar televíziók. Az önálló er délyi magyar televízió technikai eszközeinek beszerzésére egy több mint 300 millió forintos pályázatot írt ki a magyar kormány. De a támogatásból a Határon Túli Magyarok Hivatalának ajánlása alapján más határon túli alapítványok is kaphatnak. - A Határon Túli Magyarok Hivatala három pályázatra meghívott szervezetet javasolt: a Janovics Jenő Alapítványt, amely a erdélyi televíziót hivatott majd működtetni, az ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, ami a kárpátaljai televíziót, és a Mozaik Alapítványt azzal a céllal, hogy a Vajdaságban is segítsük a digitális tévéstúdió kialakítását - mondta Kovács Kálmán informatikai miniszter. A pályázatra a hónap végéig lehet jelentkezni. Az eredményhirdetés várhatóan szeptemberben lesz. - Nekünk óriási a felelősségün k abban, hogy a most a csatlakozni nem tudó területeken élő határon túli magyarság ugyanúgy bekapcsolódjon a legkorszerűbb technológiába és az uniós hírek láncolatába, mint az unióhoz csatlakozó országok területén élők – hangsúlyozta a miniszter. Mi abban bízunk, hogy még idén ezek a stúdiók létrejöhetnek, illetve ahol már van stúdió, ott kiegészülhetnek ezekkel a digitális eszközökkel, és akkor már az alapítványok feladata lesz, hogy a jövő év elejétől kezdve meginduljon a televíziós műsorszolgáltatás mind Erdélyben, mint más határon túli területeken. A Fidesz szóvivője, Révész Máriusz szerint kétséges, hogy milyen célt szolgálnának a külhoni magyar televíziók. - Nem tudom például mit szólnának Magyarországon ahhoz, ha mondjuk Orbán Viktor Kövér Lászlóv al mint magánszemély, egykét más személy társaságában alapítana egy tévét és mondjuk Olaszországból Berlusconi vagy Stoiber Németországból jelentős mennyiségű közpénzt tenne bele ebbe a tévébe, majd ezt követően a tévé kuratóriumi elnökének kineveznék Áde r Jánost, a Fidesz kampányfőnökét. Most az a helyzet, hogy Romániában valahogy így próbálják megoldani a televíziót – vélte Révész Máriusz. A tévé alapítványát öt magánszemély alapította, többek között Markó Béla, az RMDSZ egyik alelnöke, a romániai újságí rók egyesületének az akkori elnöke, majd az RMDSZ kampányfőnökét kinevezték a kuratórium elnökének. Nagyonnagyon megkérdőjelezhető, hogy ez a tévé azt a célt fogjae szolgálni, amire egyébként szükség lenne. Külön probléma az, hogy például a romániai magy ar újságírók egyesületének az elnökét azóta leváltották, azóta már nem ő az elnök. Ezzel együtt a tévéalapítványnak ő a tagja, hiszen magánszemélyként alapították ezt. És innentől kezdve megint kérdéses, hogy hogyan is képzelhető az el,