Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-17
9 fontos része a vidékfejlesztés - folytatta - , hiszen a mezőgazdaságban vannak a legfőbb kihívások a 2007es csatlakozásra való tekintettel. Borbély László ezért a közelmúltban egy olyan csapat felállítását kezdeményez te az RMDSZben, amely legkésőbb október közepéig törvénytervezetet dolgozna ki e témákban, s amely Románia terület- és településfejlesztését megpróbálja törvényes háttérrel ellátni. Ez a csapat már nagyban dolgozik - mondta. Borbély emlékeztetett: Erd élyben nagy hagyománya van a kistérségi régióknak, amelyek sok helyen meg is alakultak. Az a cél, hogy e közösségek a jövőben könnyebben hozzájussanak az európai uniós pénzekhez - mondta. Ehhez kapcsolódó témakör a gazdasági fejlesztési régiók kérdése . Borbély emlékeztetett: Romániában 1998 óta létezik egy törvény ezzel kapcsolatban, akkor olyan szakmai háttéranyag készült, amelyet az RMDSZ elavultnak tart. Ez nyolc régióból álló fejlesztési régiós hálózatot irányoz elő, de - mint fogalmazott az interj úalany - ezek az egységek túlságosan nagyok ahhoz, hogy a megyék közös terveket tudjanak egyeztetni, európai uniós pályázatokat legyenek képesek megfogalmazni. Az RMDSZnek az évek során nem sikerült meggyőzni a kormányt arról, hogy át kell alakítani ezt a fajta hálózatot. Nemrég például olyan módosító törvényjavaslat született, amely még inkább centralizálni próbált, a magyarok szervezete nem is szavazta meg azt a parlamentben - mondta Borbély. Az RMDSZ kisebb, hatékonyabb fejlesztési régiókban gondol kodik. A szervezet különleges figyelmet szentel annak a térségnek, amelyben magyar közösség él, vagyis például a székelyföldi régiónak vagy a Partiumnak. E helyeken meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a döntéshozatal folyamata közelebb kerüljön a vál asztott megyei tisztségviselőkhöz, érvényesüljön a szubszidiaritás elve - mondta Borbély. Az RMDSZ foglalkozni fog azokkal az autonómiaformákkal is, amelyek a nemzeti közösségek számára megteremtik a jogot, hogy saját ügyeikben ők maguk dönthessenek, vagy legalábbis nagyobb szavuk legyen - állapította meg a politikus, aki szerint ez eurokonform elképzelés, de meg kell győzni a román közvéleményt, hogy ez járható út. Borbély László ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni: az RMDSZ nemcsak a magyarságot érintő régiókra van tekintettel, hanem az ország egészére vonatkozó, működőképes fejlesztési régiórendszert képzel el. Most ugyan le kellett zárni a regionális fejlesztésről szóló fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, de 2005 és 2007 között újra lehet a zt tárgyalni - fűzte hozzá a képviselő. Borbély László az MTI kérdésére válaszolva példát is mondott a jelenlegi helyzetről. Eszerint a mostani szabályozás lehetőséget ad a prefektusnak (a kormány megyei megbízottjának) vagy akár a bukaresti kormányza tnak, hogy megtorpedózzon regionális terveket. Kovászna megyében például az ottani prefektus többször is önkényesen megakadályozta, hogy bizonyos települések kis társulásba tömörülve megpályázzanak valamilyen regionális tervet. A készülő új koncepció gyako rlatilag kizárná a prefektúra beleszólását az effajta kérdésekbe - mondta Borbély. vissza +++ kkn/kgf 17.30 LMT 160804 4738 Beolvadnak a finnugor népek Oroszországban Mádl Ferenc a nyelvrokonok összetartozásáról besz élt Népszabadság • Seres Attila • 2004. augusztus 17. Arnold Rüütel észt, Tarja Halonen finn és Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök köszöntőjével Tallinnban tegnap megnyílt a IV. Finnugor Világkongresszus. A 11 országból érkezett mintegy 650 küldött tanácskozását Vlagyimir Putyin orosz elnök is üdvözölte. Mádl Ferenc köztársasági elnök a finnugor világkongresszust köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hatalmas gazdasági eredményeket hozó, a távoli népeket összekapcsoló, az egyetemes történelemben példátlan méretű átalakulást eredményező globalizáció kétségkívül nem kedvez az etnikai és kulturális sokszínűségnek. Fenyegeti a kisnépek fennmaradását, egyben olyan lehetőségeket is kínál, amelyek új lendületet adhatnak a megmaradásukért küzdő népek nek. Szerinte ugyanúgy kell reagálni a globalizáció kihívásaira, mint korábban a diktatórikus rendszerek asszimilációs fenyegetésére: a védekező reflexek mozgósításával. Felidézte a XIX. századi német gondolkodó, Herder jóslatát, aki úgy gondolta, hogy a m agyarok idővel eltűnnek a szláv és germán népek tengerében. Víziója hibásnak bizonyult, ma
