Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-16
7 Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. augusztus 16. Három államfő is megtiszteli jelenlétével az Észtország fővárosában, Tallinnban ma kezdődő IV. Finnugor Világkongresszust. Az eseményen észt kezdeményezésre az oroszországi finnugor rokon népek támogatásáról közös elnöki nyilatkozat várható. A finnugor népek a legmagasabb szintű fórumára, a IV. Finnugor Világkongresszus megnyitására tegnap Tallinnba érkezett Mádl Ferenc. A rendezvény mottója: "A fiatalok - a finnugor népek reménye és jövője". A magyar köztársasági elnök mellett a ma nyíló eseményen a házigazda Arnold Rüütel elnökön kívül részt vesz Tarja Halonen finn köztársasági elnök is. A világkongresszuson a finnugor népeknek otthont adó Oroszország miniszteri szinten képviselteti magát. A ma nyíló és augusztus 19ig tartó finnu gor világkongresszusra tizenegy országból hatszázharminc résztvevőt várnak. A legnépesebb delegációval - több mint négyszázötven küldöttel - az oroszok érkeztek, akik a nyelvi és kulturális hasonlóság okán az eddiginél jelentősebb anyagi támogatást remélne k a finnugor rokonoktól. A világkongresszus a finnugor és a szamojéd népeknek a kormányoktól és politikai pártoktól független képviselői fóruma, amelyet 1992ben azzal a céllal hoztak létre, hogy fejlessze és oltalmazza a világ több mint 20 finnugor népe n emzeti öntudatát, kultúráját és nyelvét, bővítse az együttműködést ezen népek között. Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap részt vett a tallinni magyar nagykövetség fogadásán. vissza Rokonok az unióban - Háttér Népszab adság • Seres Attila • 2004. augusztus 16. A finnugor mozgalom eddig jobbára kulturális és tudományos együttműködésben merült ki. A hangsúlyozottan politikai pártoktól és kormányszervektől független mozgalom elsősorban szakértői szintű, bár kétségkívül é rzelmi töltetet ad a rokon népeknek otthont adó államok kétoldalú kapcsolatainak is. Az elmúlt évek gyakorlata arról tanúskodik, hogy a három államalkotó nemzet közül Finnország és Észtország hazánknál lényegesen nagyobb elkötelezettséget mutat a finnugor összefogás, s különösen az oroszországi finnugor népek és nyelvikulturális közösségek támogatása iránt. Ennek indokaként általában azt emlegetik, hogy Magyarországon alapvető hiányosság a finnugor nyelvi azonosság általános elfogadása. Mint ismeretes, ná lunk megoszlanak a tudományos nézetek a magyar nép származása, kultúr- és nyelvtörténeti hovatartozása felől. Nyilvánvalóan hiányzik a nyelvrokonsághoz fűződő egységes kulturális és tudományos stratégia is. A tallinni világkongresszusnak különös hangsúlyt ad, hogy a finnek után két újabb rokon nép, az észtek és a magyarok is az Európai Unió tagjai lettek. A tény minden eddiginél komolyabb lehetőséget teremt a finnugor mozgalom uniós megjelenítésére. Alighanem ezt jelzi, hogy az eseményre kiutazó magyar par lamenti küldöttség soraiban helyet kapott két EUképviselő, Fazakas Szabolcs és Surján László is. A finnugor világkongresszus előkészítése során komolyan felvetődött az Oroszország területén élő rokon népek támogatásának fokozása. Egyesek nem riadtak voln a vissza akár elvi, Moszkva kisebbségpolitikáját bíráló deklaráció megfogalmazásától sem, de ez a törekvés Helsinki és Budapest ellenállásán elhalt. Számolni kell ugyanis azzal, hogy egy ilyen élű fellépés visszavetheti a rokon népek oroszországi helyzetét , ráadásul a mozgalomtól idegen az ilyesfajta politikai célzatú hangnem. E helyett egyre többen szorgalmazzák, hogy a meglévő kulturális, tudományos és szellemi kapcsolatokon túl fontos lenne az oroszországi finnugor népek gazdasági támogatása. Ezt a célt vegyes vállalatok létrehozásával, a három finnugor állam, Finnország, Észtország és Magyarország állami beruházásain keresztül lehetne megvalósítani. vissza
