Reggeli Sajtófigyelő, 2004. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-08-12
7 Úgy tapasztaltam, hogy amióta Szlovákia az Európai Unió tagja lett, a Magyar Koalíció Pártja politikusai mintha szókimondóbak lennének. A korábban tabunak számító olyan kér désekre adott válaszokra gondolok mint pl. a beneši dekrétumok vagy az autonómia. Valóban így van ez? – Nem lettünk szókimondóbbak, csupán egyre több alkalom adódik a megnyilvánulásra ezekkel a témákkal kapcsolatban – sőt, semmi újat sem mondtunk. Már töb b mint tíz éve (1993ban) az Európa Tanács fogadott el Szlovákiára vonatkozóan egy elvárást a kollektív bűnösség jogrendbéli maradványainak felszámolására vonatkozóan, valamint a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa két évvel ezelőtt ugyancsak határozat ot fogadott el ezzel kapcsolatban, amelyben kötelezi mind a választott, mind a kinevezett tisztségviselőit, hogy tevékenységükben kövessék ezt a célt. Azt ugyan sem az Európa Tanács sem az MKP nem mondta ki egyértelműen, hogy ezzel a beneši dekrétumok köve tkezményeinek a felszámolására gondolt, de a határozatokban megfogalmazott elvárás illetve feladat pontosan ezt jelenti. Ugyancsak többször állást foglaltunk a nyelvhasználat kérdésében is. Az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Bauer Edit képvi selő asszonynak a szlovákiai nyelvi jogokkal kapcsolatos kijelentése ezért egyáltalán nem tekinthető véletlenszerűnek, sem egy előre kitervelt taktika részének. Ő csak a valóságot említette példaként, hogy 1996 óta Szlovákiában a parlamentben nincs lehetős ég az anyanyelvünk használatára, holott 1920tól 1996ig erre joguk volt a magyar képviselőknek. Fontosnak tartom, hogy Bauer Edit ezt elmondta, és nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy ezzel rossz hírbe hozta volna Szlovákiát, ugyanis valójában Szlová kia vet rossz fényt önmagára az említett jogok megtagadásával. Általános vélemény, hogy a nyári politikai pangásnak, az „uborkaszezonnak” is köszönhetően a szlovák sajtó egyre többet foglalkozik a magyarokkal kapcsolatos kérdésekkel. Ráadásul a magyarors zági Fidesz és az MKP együttműködésének eredményeként említik a korábban tabunak számító témakörök újbóli megjelenését, melynek a legmarkánsabb példája az autonómiatörekvések lehetőségének a felelevenítése... – A Fidesz Polgári Szövetség és a Magyar Koal íció Pártja között semmilyen írásos megegyezés nem létezik ezzel kapcsolatban. Együttműködésünk természetes, hiszen a Fidesz tulajdonképpen az MKP testvérpártja, nemzetközi fórumokon ugyanazokban a szervezetekben működünk együtt, az Európai Parlamentben a két párt képviselői közösen alkotnak kisebbségvédelmi csoportot, és az ideológiai irányultság azonossága mellett az emberi kapcsolatok is nagyon jók a két párt politikusai között. Ez elég egy íratlan, hatékony együttműködéshez. Már az MKP elődpártjai is eg yüttműködtek a Fidesszel, gondolok itt az Együttélésre és a Magyar Polgári Pártra – ehhez a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kicsit később csatlakozott, hiszen ők elsősorban természetes testvérpártjukkal, a Kereszténydemokrata Néppárttal tartották a kap csolatot, amelynek korábbi vezető politikusai ma a Kereszténydemokrata Szövetségbe tömörülve a Fideszben fejtik ki tevékenységüket. Az MKPnak nincs egyértelműen megfogalmazott véleménye az autonómiával kapcsolatban. Nincs hivatalos álláspont, hacsak Bu gár Béla elnök a sajtónak adott azon nyilatkozatát nem tekinthetjük annak, melyben rámutat, hogy az MKP a kulturális és az oktatásügyi autonómia eléréséért folyamatosan és eredményesen politizál. Duka Zólyomi Árpád a közelmúltban viszont már területi auton ómiáról is szólt, miszerint annak megvalósításáról az MKP nem mondott le. Milyen is valójában az MKP autonómiaképe? „Ha a konkrét lépéseinket vizsgáljuk, vagy akár a választási programunkat, akkor a Magyar Koalíció Pátja fokozatosan törekszik a kulturáli s és az oktatásügyi önkormányzat megvalósítására. Ha a konkrét eredményeket vesszük figyelembe, akkor elmondhatjuk, hogy célunk megvalósításának a közelébe jutottunk. Példának említhetnénk a magyar egyetemet, valamint azt a törvénytervezetet (a kisebbségi kultúrák anyagi támogatásával kapcsolatban – szerk. megj.), amelyet most fogunk beterjeszteni előbb a kormányban, majd a parlamentben.”(idézet Bugár Béla nyilatkozatából – 2004. július vége) – Az MKP céljai esetében két programot vehetünk alapul. Az egyi k az 1998as, a másik pedig a 2002es választási program. Önálló közép- és hosszú távú programja nincs a pártnak. A választási programok egyértelműen tartalmaznak a kulturális és az oktatásügyi autonómiára utaló elemeket – ahogy ezt Bugár Béla is elmondta. A magyar egyetem is olyan autonóm intézmény, amely saját belső önkormányzattal és hatáskörrel rendelkezik, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy puszta léténél fogva a magyar autonómia
