Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-07
18 például az északi széltől (lásd Szovjetunió), vagy a nyugatitól várta a jót, most viszont megfordul a széljárás, és hazánk felől fúj frissítő szellő Európa felé. Lankadó harciasság Orbán korántsem volt mindig ennyire visszafogott, főképp ha úgy érezte, egyegy odamondogatás az EUnak feljebb tornászhatja a saját, illetve pártja népszerűségét. A jobboldali szavazók számára k ulcskérdésnek számító státusztörvény kapcsán éles hangon üzent Günter Verheugennek, az unió bővítési biztosának, és az európai közösségnek. "Magyarország egy független állam, és ezt jó lenne, ha Verheugen úr is, meg az Európai Unió is észrevenné" - mondta 2003 januárjában Orbán annak kapcsán, hogy Verheugen egy, a szerinte a státusztörvényben végrehajtandó szükséges változtatásokat taglaló levélben fordult Magyarországhoz. Ha valaki azt gondolja - mutatott rá Orbán , hogy leveleket írogathat Brüsszelből ne künk, és elmondhatja, egyébként mindenfajta felhatalmazást nélkülözve, hogy szerinte egyes magyar törvényeket hogyan kell módosítani, akkor rendkívüli mértékben téved, mert ezt a magyar nép többet már nem nyeli le. A nemzet és hazánk függetlenségére oly k ényes Orbán azonban igencsak szelektíven, belpolitikai céljait szem előtt tartva viszonyul a külföldi kritikákhoz. Tavaly szeptemberben Elmar Brok, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának néppárti elnöke a Fidesz kezdeményezésére Orbán Viktorral, a párt elnökével, illetve Szájer József országgyűlési alelnökkel tárgyalt - ezt követően Brok a magyar belpolitikát érintő nyilatkozatot tett. Az, hogy a Fidesszel közös ideológiai platformon, az Európai Néppárt képviselőjeként tevékenykedő, illetve a német kereszténydemokrata szövetséget erősítő Broknak nagyon fontos, hogy a Fidesz jól szerepeljen a közelgő európai parlamenti választásokon, szinte természetes. Ám messzebbre ment. Az Európai Konventben Szájerrel együtt helyet foglaló, az EUbővítést is fel ügyelő Brok a Medgyessykormány tevékenységét is bírálta, mondván: meglepetéssel tapasztalta, hogy Magyarországon a pénzmosásgyanús ügyek kapcsán a kormányzat leváltani készül a kérdéssel foglalkozó állami intézmény vezetőjét. (Brok kijelentése Szász Káro lyra, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökére vonatkozott.) Sőt Brok úgy fogalmazott: nem gondolja, hogy ez a döntés megfelelő lépés lenne a bővítési folyamatban, és az is lehet, hogy a külügyi bizottság napirendjére tűzi majd ezt a kérdést. Azaz, a jelek szerint Brok a nemzetközi politika porondján kívánta megvitatni Magyarország egyik belügyét - a hazánk függetlenségére oly érzékeny Orbán Viktornak ez ellen egy szava sem volt. Sőt korábban az is megesett, hogy a Fidesz belpolitikai érdekeit szem előtt tartva korábban maga kezdeményezte, hogy külföldi politikusok elmarasztalják Magyarországot. Tavaly júniusban, Lisszabonban a Fidesz bíztatására a Kereszténydemokrata Pártok Nemzetközi Demokratikus Centruma (volt Kereszténydemokrata Internacion álé) - e szervezetnek is alelnöke Orbán Viktor - olyan határozatot fogadott el, amely jogtiprással, az emberi- és a szabadságjogok csorbításával vádolja a Medgyessykabinetet. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnöke, Peter Schieder azonban eg yszerűen politikai manőverként aposztrofálta a lisszaboni határozatot, amikor hétfőn a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen leszögezte: az ETn belül semmiféle ilyen gondolat nem merült fel, az emberi- és szabadságjogok állapota nem r omlott a jelenlegi kabinet időszakában. Politikusi vélekedések szerint egyébként az sem véletlen, hogy Orbán nem az ENnél próbált hasonló javaslatot keresztülvinni, holott a néppártnak szintén alelnöke. Ugyanis az európai politika legfajsúlyosabb konzerva tív szereplője vélhetően azonnal elvetette volna Orbán indítványát, szemben a jóval kevésbé jelentős kereszténydemokrata szervezettel. Ráadásul a SzondaIpsos közvéleménykutatása szerint a lisszaboni akció még a Fidesz támogatói körében is visszatetszést keltett. A határozatot az ellenzék szimpatizánsainak csupán 11 százaléka tartotta hasznosnak, 32 százalékuk pedig egyenesen károsnak minősítette. Feltűnően magas, 44 százalék volt azon ellenzékiek aránya, akik szerint az állásfoglalás nem oszt, nem szoroz . Egy korábban lapunknak nyilatkozó közvéleménykutató szerint ez leginkább szervilis hallgatásnak tűnik - mivel a kérdésre válaszoló ellenzéki szavazók nyíltan nem kívántak szembemenni kedvelt pártjukkal, a semlegességet választották. Vélhetően ők
