Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-31
10 Navracsics Tiborral ebben egyet lehet érteni. A tudósítások természetszerűen kiragadtak részleteket a Fidesz elnökének szövegéből, mégpedig nyilvánvalóan a markáns mondatokat, s azok így óhatatlanul sarkosabbnak tűnnek; a maguk kontextusában azonban kétségkívül másként hatnak. Jó példa erre a talán legtöbbet idézett kijelentés: "Autonómiát Önök soha nem fognak kiegyezéssel elérni Romániában." Egyes források még hozzáidézik a közvetlen folytatást is. " Vagy kiállnak érte, erőt mutatnak fel, megszervezi k magukat és kikövetelik, vagy nem lesz autonómia." Ezek a megfogalmazások önmagukban azt sugallják, hogy Orbán elutasít mindenféle parlamentáris, sőt, egyáltalán békés eszközt, és "erőt felmutató", netán kifejezetten erőszakos módszereket ajánl. Ám a tov ábbiakban - szokásához híven - már úgy árnyalja mondandóját, hogy sokat visszavesz a fitogtatott radikalizmusból, hiszen így beszél az autonómia megszerzésének lehetőségéről: "Ezt csak és kizárólag tömegtámogatással lehet megtenni, ehhez pedig az kell, hog y az ember ne féljen a választóktól: meg kell őket szervezni, pártokat, szervezeteket kell létrehozni, hinni kell abban, hogy a tömegtársadalmak tömegdemokráciát eredményező rendszerében, ha sikerül elegendő köztámogatást összegyűjteni egy eszme vagy egy i ntézmény követelése mögé, akkor az meg fog születni." Mármost látható, hogy ebben a bővebb kifejtésben a Fidesz elnöke a pártok és a választók erős akaratáról retorizál, és azt hangsúlyosan a "tömegdemokrácia" keretein belül képzeli el. Szavainak éppenség gel az a lényege - noha a szervezet nevét nem mondja ki , hogy az RMDSZ nem az a párt, amelyik kiharcolja az autonómiát; ezért kell újabb pártokat létrehozni. Az orbáni üzenet tehát valójában nem a román kormány elleni militáns fellépésre buzdít, mint azt a helyi sajtó, és némely itthoni kommentár is állította. Nem: a Fidesz politikai törekvése "csupán" arra irányul, hogy a Tőkés László nevével fémjelzett, személyéhez és szellemiségéhez közelálló, mondhatni szakadár magyar alakulatokat támogassa Markó Bélá ék ellenében. Ezt nem nevezném radikalizmusnak. Ez rosszabb: tudniillik olyan politikai aknamunka, amelynek eredményeként meggyengül a romániai magyarság szervezetiérdekképviseleti egysége; és előfordulhat, hogy a választásokon nem éri el a parlamenti kü szöböt. A határon túli magyaroknak - nem csak Erdélyben persze , nem jobb és baloldali pártokra, hanem "elegendő köztámogatásra" van szükségük, mint azt épp Orbán pontosan megfogalmazza. A probléma csak abban áll, hogy nem lesz elegendő a köztámogatás, ha a Fidesz intenciói szerint alakulnak a dolgok. Kérdés: miért szeretné ezt a mai magyarországi ellenzék vezető ereje? A tusnádi beszédben ott a válasz. Azoknak a píárgirlandoknak, amelyek az itthoni sajtó figyelmét lekötötték, a lényeghez nem sok közük va n. Persze, blikkfangos a "tutyimutyi" kormányról csipkelődni - amelyhez képest a Fidesz magától értetődően kreatív és határozott, s ígéri: még inkább az lesz, csak kerüljön vissza a hatalomba. Pestiesen szólva, mindez üres duma. A lényeg az orbáni világkép ben rejlik. A tusnádi előadás kilenc oldalnyi szövege ugyanis azt próbálja megválaszolni, hogy melyek az uniós csatlakozás politikai következményei. A Fidesz elnöke most, fordítva eddigi nézetköpönyegén, azt tételezi, hogy az Európai Unió tagállamaiban - jelesül Magyarországon is - a bővítés folyományként erősödik a nemzeti érzület, és ez éppenséggel magának az uniónak ad új, pozitív energiákat. Orbán hosszan ecseteli a regionalitásban, a kisközösségekben és a kollektív jogokban rejlő nagyszerű lehetősége ket; mindebben az unió igazi értelmét fedezi fel, és innen eredezteti azt a meggyőződését, hogy az erdélyi magyaroknak természetszerűen jár az autonómia. Túlzás azonban, hogy megzsarolta volna a románokat. A beszéd nem tartalmaz olyan kitételt, amely szeri nt a Fidesz - akár ellenzékben, akár kormányon - Románia EUtagságát attól tenné függővé, megkapjáke az önrendelkezés jogát a romániai magyarok. Orbán úgy fogalmaz, hogy amennyiben Románia megtagadja a magyar autonómiát, úgy "nem kellő alappal kéri felvét elét az Európai Unióba", hiszen annak tagjai általában természetesnek veszik ezt a közigazgatási formációt. A Fidesz fellépését éppenséggel az motiválja, hogy vezetői tudják: inkább előbb, mint utóbb - és inkább az RMDSZ, mintsem bármelyik más politikai s zervezet jóvoltából , a magyar autonómia valósággá lesz. Igen, természetesen azért, mert Romániának bizonyos demokratikus deficitet le kell dolgoznia, mielőtt csatlakozhat az unióhoz. És ha a Markó vezette demokratikus szövetség elég erős, ráadásul a parl amentben
