Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-28
13 De térjünk vi ssza a szenátusi voksoláshoz. Ennek kellemetlen kísérőzenéjét - ahogy az lenni szokott - a Nagy Románia Párt szenátorai szolgáltatták: csak úgy röpködtek az ocsmány hangú bekiabálások, a beterjesztők címére szóló durva sértegetések. A többi román felszólal ó civilizáltabb hangnemet ütött meg, ám mondandójuk lényege nem sokban különbözött a szélsőségesekétől: a magyar indítvány állam- és alkotmányellenes, Románia feldarabolásához vezet, a megteremtendő önigazgatási terület állam lenne az államban, a szeparati zmus melegágya. Ha másból nem, ebből a szavazásból világossá kellett válnia mindenki számára: a román többség nem akarja az autonómiát. Márpedig annak akarata ellenére azt nem lehet megvalósítani. Történelmi ellenérzés - alaptalan félelmek Egy dolog nyil vánvaló: az intézmény nem ártana Romániának. Segítené a magyar kisebbség fennmaradását, az pedig egyfajta hídként szolgálhatna Magyarország felé. Keleti szomszédunk területén hosszú időre fennmaradna egy népcsoport, amely mindkét ország nyelvét és kultúráj át ismeri, s ily módon közvetítőként hasznára lehetne mindkettőjüknek. A románokban azonban történelmi ellenérzés él az ilyenfajta törekvésekkel szemben, mert még jól emlékeznek arra a sokkra, amelyet a második bécsi döntés, ÉszakErdély Magyarországhoz c satolása váltott ki belőlük. Lassan azért megértik: a mai helyzetben semmi ilyesféle nem fenyegeti őket. Az erdélyi magyarság egyetlen olyan csoportja, melynek számára értelme lenne a területi autonómiának - márpedig csak ez hozható összefüggésbe a szepara tizmussal - a tömbben élő székelyföldi népesség. Csakhogy ennek lakóhelye Románia kellős közepén terül el, közelebb Bukaresthez, mint a magyar határhoz. Sem fizikailag, sem földrajzilag nem lenne képes a Romániától való elszakadásra. S alaptalanok azok a félelmek is, amelyek szerint egy magyar területi autonómiában a románok másodrendű polgárrá válnának. Ne feledkezzünk meg arról, hogy e terület továbbra is Románia része maradna, román rendvédelmi szervekkel, ott állomásozó katonai egységekkel. A magyarok , még ha akarnák sem tudnák elnyomni a románokat. Ezek az érvek persze nem képesek eloszlatni az államalkotó népben meglévő zsigeri ellenérzéseket és félelmeket - ahogy azt a szenátusi szavazás eredménye és körülményei is mutatták. Orbán választás elé ak arja állítani a románokat Nyilatkozatainak tanúsága szerint Orbán választás elé akarja állítani a románokat: vagy megadjátok az autonómiát, vagy nem csatlakozhattok az EUhoz. De mivel lehetne ezt a fenyegetést valóra váltani? Az erdélyi magyarok azzal tu dnák, ha erőszakhoz folyamodnának és zavargásokat robbantanának ki - ahogy azt nekik Kövér László Fidesz vezető tavaly javasolta. Mert hogy egy belső viszályoktól tépett országot az Unió nem szívesen engedne sorai közé. E taktika első számú áldozatai termé szetesen erdélyi nemzettársaink lennének - feltehető, hogy a román állam igen brutálisan torolná meg rajtuk ezt a taktikát. A másik lehetőség az lenne, hogy Magyarország megvétózza Bukarest EUfelvételét. Erre elvileg van lehetőség, hiszen az új tagok fe lvételéről a régieknek egyhangúlag kell dönteni. Ám ha Budapest egyedül maradna vétójával, akkor olyan elviselhetetlen nyomás nehezedne rá, hogy előbbutóbb engedni lenne kénytelen. Mert az EU - bár több országában létezik működő autonómia - mint intézmény nem tekinti azt a demokrácia elengedhetetlen kellékének. Más lenne a helyzet, ha Romániában olyan bántalmak érnék a magyarokat, mint a Vajdaságban. Akkor magunk mögött tudhatnánk az Uniót, vagy legalábbis annak igenigen sok országát. Azt azonban, amit Or bán Viktor javasol, az EU országai feltehetően zsarolásnak tekintenék és elutasítanák. A cél érdekében el kell oszlatni a gyanakvást Bele kell nyugodnunk: erdélyi nemzettársaink csak akkor kapnak autonómiát, ha azt a román többség is jóváhagyja. Célunk eléréséhez ezt a többséget kell megnyerni, ennek gyanakvását kell eloszlatni. E téren az RMDSZ már sok mindent elért. Hogy az autonómia kérdését egyáltalán föl lehet vetni anélkül, hogy ezt rendőri intézkedések vagy az 1990es marosvásárhelyihez hasonló po gromok követnék, az RMDSZ aktív,
