Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-27
20 A fontosabb romániai magyar lapok közül a Romániai Magyar Szó, a Szabadság és a Népújság csak tudósítást közölt a tusnádfürdői zárónapról. Az erdélyi Krónika ugyanakkor vezércikket sze ntelt az eseménynek, emlékeztetve: Orbán Viktor nem tart attól, hogy az erdélyi magyarság elözönlené Magyarországot, ha tagjai megkapnák a magyar állampolgárságot. A volt miniszterelnök szerint nem kell félni ettől az intézménytől, mivel az erdélyi magyars ág elsősorban azért áhítozik a magyar állampolgárságra, mert abban saját biztonsága erősítésének eszközét látja. Vagyis az anyaország határain túlra kell exportálni ezt a biztonságot. Csakhogy a biztonságexportálás technikáját egyelőre kevesen ismerhet ik - olvasható a vezércikkben, melynek szerzője szerint a tisztességes színvonalú megélhetés biztosítása ilyen lehet, ahhoz azonban csak részben járulhat hozzá a munkahelyteremtést ígérő magyar tőkeexport. A tanulás lehetőségének bővítése sem elhanyagolhat ó elem, de az is csak az előbbi tényezővel együtt alkot igazán erős biztonsági tandemet. Az önrendelkezés ma még meglehetősen távlatinak tűnő perspektívája pedig éppen azt a biztonságérzetet egészítheti ki, melynek révén az erdélyi magyarság megszűnik feny egető tényezőnek lenni az anyaország számára - olvasható a Krónikában. +++ kit/kgf 11.35 LMT 260704 4071 vissza BP0114 2 230 MTIk1037 A pozsonyi Pravda cikke a "végérvényes szlovákmagyar megbékélés akadályairól". kod: KULP/újság/PRES fk: SK ld: Pozsony, 2004. július 26., hétfő (MTI) - A Pravda című baloldali irányultságú szlovák napilap hétfőn cikket közöl a szlovákmagyar viszony problémáiról. A ellenzéki Smer párthoz közel állónak tekintett újság cikkírója, Dag Danis szerint Duray Miklós, Bugár Béla és Orbán Viktor magatartásából világosan kitűnik, hogy "a magyar revizionista törekvések terhei még sokáig útját állják a végérvényes szlovákmagyar megbékélésnek". A szerző úgy látja: ha a szlová kmagyar viszonyban időnként sikerül csillapítani a feszültséget, egy új probléma előbb vagy utóbb mindig kiélezi a helyzetet. A múlt héten két ilyen probléma is felszínre került. "Beigazolódott, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) euroképviselői nem Sz lovákia érdekeit fogják képviselni Strasbourgban" - állítja annak kapcsán, hogy Bauer Edit, az MKP képviselője felpanaszolta: míg a szlovákiai magyarok képviselői az Európai Parlamentben igen, addig a szlovák parlamentben nem szólalhatnak fel az anyanyelvü kön. Mindez persze egy ennél súlyosabb problémát leplez, nevezetesen azt, hogy a magyar politikusok valójában a Benesdekrétumok megnyitását igyekeznek kikényszeríteni. "Orbán Fideszének nacionalistái alapítványokat és tanácsadó testületeket szerveznek, ho gy a szlovák földek magyar családoknak való visszajuttatása érdekében folyamatos nyomást fejtsenek ki" - így a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztottságának éveiben, a Benesdekrétumok nyomán elkobzott földekről a lap cikkírója, aki az M KP ezt cáfoló és "a Fidesz lépéseitől elhatárolódó" nyilatkozatát nehezen hihetőnek nevezi. Bugár, az MKP elnöke más helyen "megoldandó problémának" nevezte a dekrétumok kérdését, és azt is felvetette, hogy a szlovák kormány a magyar családok kárpótlására létesítsen egy pénzalapot - írja. Dag Danis szerint "a magyar követelések (kedvezménytörvény, kárpólás, autonómia) közös vonása nem más, mint az a mítosz, hogy a nyugati szövetségesek és a csehszlovák kormány milyen sérelmeket vittek véghez a magyaroko n. Sérelmesnek tartják az államhatárt, a Benes dekrétumokat, a földek elkobzását" - furcsállja a szerző, aki ezt "félrevezető szemléletnek" nevezi. Mint írja, az államhatár igazságos, mert Szlovákiában jelentős lélekszámú magyar, Magyarországon pedig hason lóképpen népes szlovák közösség maradt, a Benesdekrétumok pedig a "Hitlerpárti Magyarország által Szlovákián 1938 és 1945 között elkövetett sérelmekre és károkra válaszoltak." A kölcsönös sérelmektől terhes szlovákmagyar viszony rendezésének két útj a van. Az egyik a nemzeti megbékélés, a kölcsönös méltányosság és a baráti együttműködés útja, a másik a nemzeti fegyvercsörtetés és a revizionista nyomás útja. "A szlovákok az első úthoz, a magyar politikusok pedig inkább a másodikhoz állnak közel" - feje zi be a lap. vissza +++ kfn/kes 11.33 LMT 260704 3220 BP0057 4 230 MTIk1025
